NÉMETH : A Tápiógyörgyei Levente Egyesület története (ajánló)
Az országos levente intézmény létrejöttében a trianoni békeszerződés katonai rendelkezései játszották a döntő szerepet, amelyek Magyarország számára csak 35 ezer fős, nem sorállományú hadsereget engedélyeztek, továbbá megtiltották a nehézfegyverek tartását. Az ellenséges kisantant államokkal körbevett, katonai értelemben teljesen kiszolgáltatott ország vezetőinek a szigorú kötöttségek ellenére is gondoskodni kellett a haza védelméről. A levente intézmény éppen ezt a célt szolgálta, sokáig testnevelési elvek mögé rejtve, katonai előképzést adott az ország fiatal férfilakossága számára.
Tápiógyörgyén a Levente Egyesület 1924-ben alakult. Tagjai a községben élő 12 és 21 év közötti fiatalok voltak, akik felnőtt oktatóik segítségével, gyakorlati és elméleti foglakozások keretében sajátították el a számukra kötelezően előírt felkészülési anyagot. A képzés hangnemére a kemény, katonás fegyelem volt a jellemző. Sokan e miatt is idegenkedtek a szervezettől. A visszaemlékezések azonban hangsúlyozzák, hogy a levente az addig rendszertelen és sok esetben fegyelmezetlen falusi fiatalságból, törvénytisztelő, vallásos, hazafias lelkületű, a kultúra iránt is érdeklődő, dolgos és szorgalmas embereket igyekezett a magyar társadalom számára nevelni.
A leventék élete a 2. világháború utolsó éveiben került veszélybe, amikor az országban hatalomra került nyilas vezetés fiatalkorú tagjaikat harci cselekményekbe kívánta bevetni. Közölük többek sorsa tragédiába fordult, mások a szerencsének is köszönhetően megmenekültek.
Németh Csaba
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
