Az esküjükhöz hűséges hírszerzők nem fecsegnek – ha viszont mégis megszólalnak, azt hazájuk érdekében teszik. A hét nyelven beszélő, tucatnyi érdemrenddel kitüntetett titokzatos százados, Asztalos Aladár (1890–1970) egyetlen alkalommal (nyugdíjazása után) tehette közzé első világháborús emlékiratait egy vidéki lapban, természetesen szigorúan betartva a konspiráció szabályait. Családja engedélyével először adjuk ki kötetben e hallatlanul izgalmas visszaemlékezéseit, mely új dimenziókat villant fel a világháború titkos hírszerző és elhárító küzdelmeiből. Asztalos sebesüléséig személyesen részese volt az operatív akcióknak, hőseit közvetlenül ismerte, később pedig a bécsi Hadügy majd a pesti Honvédelmi Minisztériumban a legjelentősebb kémkedési és elhárítási akciókról is tudomást szerzett. Mint nagytudású, jól tájékozott hírszerzőtiszt részletes információkkal rendelkezett a leghíresebb külföldi akciókról is. Így érdekes újdonságokat tudhatunk meg „Miss Dora”, Mouget gróf, Papen ezredes, Mata Hari, Edith Cavel, „Denis grófnő”, Preuser, Franke őrnagy, Wasmuss, Basil Szaharov, ténykedéséről. Tegyük hozzá, hogy tárgyilagos, a bátor ellenségnek tisztelettel és elismeréssel adózó lovagias véleményt olvashatunk, igaz, a hazaárulók elítélésében is szigorúan következetes Asztalos.

S ami e visszaemlékezést igazán emlékezetessé, mondhatni egyedülállóvá teszi: Asztalos remek fantáziával, íráskészséggel, stílussal, dramaturgiai érzékkel rendelkező „profi”író, egyes történetei valódi „kémnovellává” növik ki magukat: az olvasó az élő történelem legizgalmasabb kulisszatitkait ismerheti meg belőle.