Hírszerzés, kémkedés – könyvek

DÉNES : TitokTan Trilógia (ajánló)

1. kötet

„A titok ajtaját nem olyan nehéz kinyitni, mint ahogy azt a tudatlan emberek gondolják. Ellenkezőleg, az a szörnyű, milyen nehéz bezárni.”

Akutagava Rjunoszuke (1892–1927) japán író

Nos, pontosan erről szól ez a könyv. A titkok elrejtésének, „bezárásának”, vagy éppen a képzeletbeli „ajtókra” szerelt zárak kinyitásának izgalmas módozatairól, amely az emberrel egyidős vágy és lassan az információs társadalom hétköznapi gyakorlatává válik.

A TitokTan trilógia három kötete, a „Kódtörő ABC”, a „Kódtörő XYZ", illetve a „RejTények” (az utóbbi két kötet nyomdai előkészítés alatt áll), a titkok elrejtésének és megfejtésének, tudományos nevén, a kriptográfiának és a kriptológiának kisenciklopédiáját alkotják. Célom az, hogy a kedves Olvasót könnyed, szinte játékos formában, mégis együttgondolkodással vezessem be abba a misztikusnak tartott világba, amelyről ma még azt gondolja, hogy az csupán a James Bondok, illetve a matematikusok, informatikusok, kriptográfusok kiváltsága. Szeretném, ha együtt fejtenénk meg a TITOK lényegét, mint az ember egyik legtitkosabb vágyát A TitokTan Trilógia ebben a több millió éves időutazásban nyújt eligazodást, a természetes rejtőzködés formáitól, a Földünket körülvevő műholdas „nagy fülek”-ig, amelyek napi valósággá teszik Orwell 50 évvel ezelőtti utópiáját a Nagy Testvérről, az ókori víztávírótól, a digitális képekbe rejtett üzenetekig. E kötetben találkozhat magyar nyelven először E. A. Poe és Jules Verne több ismert művében kulcsszerepet játszó kriptográfiával, valamint a Nyomozó iskola című fejezetben azzal a módszertel, amelynek segítségével „könnyedén” fejthetók meg évszázadokon át megfejthetetlennek hitt rejtjeles üzenetek. E kötetben találkozhat először a titkosítás és a virágnyelv, a horoszkópok, a csillagképek, az emléknyomok (mémek), a vakok Braille írása és a siketek jelelése, a gyorsírás, vagy akár a LOTTÓ kriptográfiai összefüggéseivel. Külön fejezet mesél a zenébe rejtett titkokról, amelyet valódi kották illusztrálnak.

Több, mint 200 kép, ábra, történelmi példa, több, mint 200 lábjegyzet és kiterjedt irodalomjegyzék segíti a tökéletes eligazodást a titok birodalmában. Mindehhez, a témához illően titokzatos kísérőt biztosítok a kedves Olvasó mellé, aki gondolatban végigkíséri Önt eme kalandos labirintuson. E kísérő neve Kódtörő, aki mint látni fogja „mindannyiunkból egy kicsi”. Hogy pontosan ki Ő, az titok, de reményeim szerint e könyv olvasói számára, a végén mindenképpen kiderül, vagyis a TitokTan nem marad titokban. A TitokTan sorozat internetes honlapján (www.titoktan.hu) számos Titok Próba feladvány és más olyan információ, érdekesség található, amelyek kiegészítik a köteteket. Ilyenek például a könyvbeli rejtjeles kották letölthető, hangos változatai.

A szerző

2. kötet

Mit is jelent a könyv főcíme, RejTények? Talán sikerült e különös szóösszetétellel kifejeznem azt az egész emberiséget végigkísérő örök kettősséget (nevezhetjük nyugodtan titoknak), amely a rejtélyek és tények, a rejtett tények, a megfejtésre váró ismeretlen és a már felhalmozott ismeretek között feszül. A kettősséget, amely mindenhova „elkísér”, amelyet csak egy egyszerű, közönséges T köt össze, mégis oly erősen egybeolvadt, hogy egy fogalom, egy szó lett belőle: RejTények.

Ebben a könyvben megfejtett, megfejtésre váró, és talán örökre megfejthetetlen tényekről lesz szó, mégis saját gondolataimat osztom meg Önnel. Ebben a kötetben látható először magyar kiadású könyvben Cardano zseniális találmánya, amely fél évezrede mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé vált. Ugyanígy megláthatja a kedves Olvasó Bolyai János valódi arcát, aki majd száz éve könyvekben, bélyegeken, újságokban, sőt a telefonkártyákon is, egy másik arc mögé bújtatva járta be az egész világot. E kötetben több mint száz eredeti ókori és középkori illusztráció kíséretében a klasszikus titkosítás különös szemüvegén át, a múlt meghatározó ténypilléreire próbálok hidat építeni, amelyeken keresztül átjárhatóvá válik a jelen, és megpillanthatjuk a híd túlsó végén a jövőt is.

Talán ehhez járul hozzá e kötet, amikor először közli azt a listát, amely három hónappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt azokat a szavakat, fogalmakat, rövidítéseket tartalmazta, amelyek alapján az egész Földet behálózó kémműholdas lehallgató rendszer dolgozott, és „védte az emberiséget a terrortámadások ellen”. Mindezekhez kíván rejTényekben gazdag, kellemes olvasást

a Szerző

3. kötet

Nem csupán tartalmát tekintve tart érdekes kötetet kezében a kedves Olvasó. Az ugyanis semmiképpen nem természetes, hogy a TitokTan Trilógia harmadik, ám mégsem záró kötete ez.

A titkosítás fejlődése, és főleg titkos és hétköznapi alkalmazásának robbanásszerű elterjedése – napjainkhoz közeledve – egyre nagyobb mennyiségű RejTény anyagot kínál. Míg az előző, Klasszikus RejTények kötetében 2000 évet sikerült feldolgozni, a jelen kötet ugyanakkora terjedelemben már csak három évszázadra vállalkozhatott. Így marad majd önálló kötetbe rendezve a titkosítás szempontjából is igen mozgalmas 20. század.

A tudomány és a technika fejlődésének (meggyőződésem, hogy méltán ide sorolhatjuk a kriptográfiát és a kriptológiát is) megvannak a maguk törvényei. Ezek közül talán a legfájóbb és legigazságtalanabb, hogy minden korhoz hozzátartoznak a „látnok gondolkodók”, akikből meg nem értett előfutárok lesznek. Majd egyszercsak eljön a megértő és befogadó utókor, amelyben a kortársak csupán azért lehetnek oly megértők, mert az előfutárok már belopták a tudományos köztudatba azt az eszmét, amelyet az „új felfedezők” képesek az új kor számára olyan nyilvánvaló formába önteni, ami már azokat is meggyőzi, akik addig hitetlenek voltak.

Ez a kötet, a TitokTan Trilógia eddigi köteteinek hagyományait folytatva, szeretne az utókor tiszteletével adózni a kriptográfia, a kriptológia, valamint a rokon területek (hírközlés, informatika, számítástechnika, mesterséges intelligencia) 17.–19. századi „előfutárainak” és „új felfedezőinek” egyaránt.

Különös örömmel tölt el, hogy ezt egy olyan esztendőben tehetem meg, amikor a magyar irodalom és tudomány József Attila, Kalmár László és Péter Rózsa születésének 100. évfordulóját ünnepli, a világ megemlékezik Jules Verne halálának 100. évfordulójáról és Albert Einstein speciális relativitáselmélete közzétételének 100. születésnapjáról, amelynek emlékezetére a 2005. évet a fizika, a tudomány évének nyilvánították az egész Földön.

	1. kötet	2. kötet	3. kötet
KATALÓGUS				TARTALOM