Külföldi hírszerző és biztonsági szolgálatok (bevezetés)
A hírszerző és biztonsági szolgálatok általában jelentős befolyást gyakoroltak az adott államok nemzetbiztonságára és történelmük menetére, bár a tevékenységüket hivatalosan és nyilvánosan csak ritkán fedték fel. A szolgálatok dokumentációi rendszerint titokban maradnak, némelyek akár örökre. A volt szovjet KGB, vagy a brit titkosszolgálat a Secret Intelligence Service archívumának zöme még sokáig zárolt marad és így a leírások nem, vagy alig kutathatók.
A szolgálatok munkatársait – mind a hivatásosokat, mind a titkos állományúakat – szigorú titoktartásra kötelezték és kötelezik ma is, így szinte alig akad olyan nyílt irodalom, amely hitelesen, megbízhatóan és részletesen foglalkozna ezeknek a szolgálatoknak a munkájával.
Általában minden titkosszolgálat vezetője, de a beosztottak is tudatában vannak tevékenységük nemzetbiztonsági fontosságával, és sikeres munkájuk eredményének kihatásával.
A CIA egykori igazgatójának, McCone-nak a véleménye az volt, hogy „csak a jól szervezett és vezetett titkosszolgálat képes jó eredményt elérni”. Évszázadok háborúi gyakran kezdődtek a helyzet téves megítélésével, „ami annak következtében állt elő, hogy nem kielégítő és rosszul értékelt információk alapján hoztak döntéseket”.
Ma az elektronikai hírszerzés és más legkorszerűbb eszközök alkalmazása mellett nem mondhatnak le azonban a szolgálatok az emberi erővel folytatott hírszerzésről, sem az információk, adatok megszerzése, sem pedig azok értékelése és elemzése terén.
Az országok bel- és külpolitikai kapcsolataiban, a nemzetközi gyakorlatban a nemzetbiztonság területén a nyílt diplomáciai tárgyalások mellett határozottan és céltudatosan működtetni kell a háttértevékenységeket folytató titkosszolgálatokat is. A nemzetközi és a belföldi tevékenységek porondján újra meg újra, újabb és újabb, korábban nem tapasztalt veszélyforrások és kockázatok merülhetnek fel, amelyeknek az időben történő felfedése – többek között – a fent már említett szolgálatok feladata.
Terminológiai szempontból gyakran felmerül a kérdés, hogy hírszerző vagy nemzetbiztonsági szolgálatokról helyes-e beszélni? A nemzetközi gyakorlatban mindkét változattal találkozhatunk.
Mivel a nemzetbiztonság fogalma szélesebb, átfogóbb, pl. a magyar 1995. évi CXXV. törvény is a nemzetbiztonsági szolgálatokról szól. Ezek között az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, a Katonai Felderítő Hivatalt, a Katonai Biztonsági Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot sorolja fel. Nemzetközi vonatkozásban azonban inkább a már fentebb is említett titkosszolgálatok gyűjtőnevét – a brit MIS-öt és MI6-ot kivéve – általában nem használják. Nyugaton főleg a hírszerző (intelligence) elnevezés használatos, vonatkozzon az akár a hírszerző, akár az elhárító nemzetbiztonsági szolgálatokra, illetve gyakran emlegetik mindkét területre vonatkoztatva a biztonsági szolgálatok elnevezést is.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
