KÖNYÖKI : A középkori várak különös tekintettel Magyarországra (előszó)
A Magyar Műemlékek Országos Bizottsága 1876-ban a Pozsony megyében lévő középkori műemlékek megvizsgálásával és rajzokban való bemutatásával bízott meg. E megbízást azután úgy bővítettem ki, hogy a hazánk nyugati részén lévő várakat is tanulmányoztam és felvételeket tettem.
E kétrendbeli megbízás folytán 1876-tól 1892-dik év végéig a nyári idő egy részét csakugyan a kijelölt építmények megvizsgálása és felvételére használtam fel úgy, hogy a jelzett idő tartama folyamán száznál több középkori templomot s mintegy száztizenöt középkori várat, illetőleg romot vizsgáltam meg s mértem fel.
Munkálataim folyamán hazánk várait összehasonlítván a külföldi várakkal, azon érdekes tapasztalatra jutottam, hogy hazánk várai, a vidéki szokásokat tekintetbe nem véve, tökéletesen az akkori kultura színvonalán állottak, sőt némely irányban a külföldieket felül is multák. Ezen körülmény indított arra, hogy tanulmányaim eredményét tágasabb olvasó körnek is hozzáférhetővé tegyem.
Egyes monografiákat kivéve, irodalmunk szűkölködik oly munkában, mely a középkori várak keletkezését, fejlődését, berendezését részletesen és szakszerűleg tárgyalná, azért úgy vélem, nem végeztem meddő munkát e könyv megírásával. Természetes, hogy míg e könyvet megírtam, sok nehézséggel kellett megküzdenem.
Első sorban hiányoznak irodalmunkban a szakkifejezések és azok, melyek használtatnak is, nem fejezik ki elég szabatosan a fogalmat, melyre használvák; azért kénytelen voltam új szavakat is alkotni, melyek elfogadását kérem addig, míg nyelvészeink helyettük jobbakat nem ajánlanak.
A könyv berendezését illetőleg a lexikális alakot azért választottam, mert így — a csak egyik vagy másik várrészlet iránt érdeklődők — azt gyorsan feltalálják. Egyébiránt a lexikális alak a könyv tartalmáról teljes áttekintést nyujt.
Említettem, hogy tanulmányaim eredményét nagyobb olvasó körnek szántam. Itt első sorban az e szakkal foglalkozókat értem, kik minden irányban felvilágosítást találnak könyvemben.
Jó hasznát fogják venni továbbá e könyvnek a műépítők is, kik gyakran vannak oly helyzetben, hogy középkori stílben várrészleteket kell építeniök. E műben megtalálják az egyes részleteket, azok magyarázatát és okszerű alkalmazását.
A középkori várak szerkezetéről, berendezéséről, a várvívásról és védelemről oly zavarosak a fogalmak, hogy a művelt közönség szívesen veheti oly mű megjelenését, a mely a várakra vonatkozó minden kérdésre kellő, biztos és igaz felvilágosítást igyekszik nyujtani.
A tárgy természeténél fogva elkerülhetetlen volt a sok illusztráczió. Egy ábra olykor jobban magyaráz, mint ívekre terjedő szöveg. Még keveslem a könyvhöz csatolt ábrákat, de tudván, hogy az illusztrácziók amúgy is drágítják a kiadást, azért úgy igyekeztem a bajon segíteni, hogy a legtipikusabb ábrákat használtam minden egyes részletnél.
Nagyon fontosnak tartván a hazai és külföldi várak összehasonlítását, a külföldiekre nézve igénybe vettem a német, franczia és angol szakirodalmat.
Nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy a hazai várakra vonatkozólag több irányban szíves támogatásukban részesítettek dr. Thaly Kálmán, dr. Hampel József és Poór Antal magyar tudományos akadémiai tag urak, nemkülönben segitségemre voltak nyelvismereteikkel dr. Wagner Lajos és Dalotti Ödön tanár urak, miért is hálás köszönetet mondok e helyen a fent nevezett uraknak.
Pozsonyban, 1898. évi márczius hóban.
Könyöki József.
* * *
Könyöki József, a pozsonyi városi múzeum megalapítója s több mint 30 éven át buzgó igazgatója, meghalt 1900 márczius hó 1-én 71 éves korában. Hátrahagyott kéziratának kiadását a M. Tud. Akadémia történelmi bizottsága vállalta magára s alólirottat bízta meg sajtó alá rendezésével. Stiláris változásokon kívül, melyeket különösen a magyartalan szófüzés tett szükségessé, több kisebb lényegbeli helyreigazítást is tettem. Nagyobb betoldást, illetőleg teljes átdolgozást a »Gátárok«, »Homárka (Hunnok árka)«, »Pogányvárak«, »Római várak«, »Solymászat« és »A várnevek« cz. részeknél, valamint a magyar várak lajstrománál láttam elkerülhetetlennek. Az ilyen betoldásokat két csillag * * közé foglaltam s az illető helyen külön is megjegyeztem. Elkészítettem továbbá az ábrák magyarázatát a szövegben levő utalások nyomán s a képek indexét; a boldogult szerző csak annyit jegyzett meg a képeknél, hogy melyiket honnan vette. Végül az ábrák számát is kellett még szaporítani. Maga a boldogult szerző is hivatkozik néhány olyan képre, melyek rajzát már nem tudta elkészíteni, de ezenkívül tapasztaltam, hogy az eredetileg fölvett 637 ábrának legalább is 3/4-ed része külföldi, különösen pedig németországi; a magyar várakról és várrészletekről az Archaeológiai Közleményekben, Archaeológiai Értesítőben, Orbán Balázs művében stb. megjelent s a műemlékek országos bizottságának birtokában levő kiadatlan anyag nagyobb felhasználása tehát elkerülhetetlen szükségesnek látszott. Az Arch. Közlemények és Értesítő clichéit dr. Hampel J. úr, a műemlékek orsz. bizottságánál levő rajzokat b. Forster Gy. úr volt szives rendelkezésemre bocsátani. Fogadják érte köszönetemet.
Budapest, 1904. deczember hó 17-én.
Nagy Géza.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
