Abaúj-Torna vármegye katonai leírása (előszó)
Ez a forrásközlés az első katonai felméréshez (1782-1785) készült országleírás (Landesbeschreibung) a katonai térképezési munka során a térképen jellel nem jelölt vagy nem jelölhető, de mégis fontos katonai, gazdasági, hadseregellátási stb. adatokat tartalmazza a történelmi Abaúj és Torna vármegyékről.
Az anyag értékét mutatja, hogy az 1920-as években Eperjessy Kálmán már kiadásra előkészítette, de a tényleges kiadásra máig nem került sor, noha a kézirat elkészült. Eperjessy Kálmán ezért lehetővé tette, hogy az adott levéltárak a saját területükre vonatkozó anyagot megjelentethessék. Így került sor a Nógrád Megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának közös munkája nyomán és kiadásában a történelmi Nógrád vármegye, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár kiadásában a történelmi Borsod és Zemplén vármegyék katonai leírásainak közlésére.
Az országleírás eredeti anyagát (Erdély és Bánát hiányával) a hozzátartozó térképpel együtt Bécsben őrzik a Hadilevéltár térképosztályán (Kriegsarchív Kartenabteilung) a B.IX.a.527. jelzet alatt. Az erről készült mikrofilmmásolatot pedig Budapesten találhatjuk a Hadtörténelmi Intézet levéltárában.
A térképészeti munkát irányító tisztek az ország területét nyugat–keleti irányban növekvő sorszámú függőleges oszlopokra (Colonne) és északról dél felé növekvő sorszámú vízszintes futó szakaszokra (Sectio) osztották fel. Ezt a beosztást megtartották a leírást végző tisztek is, amikor helységről–helységre járva számbavették az egyes településeket. Ezért egy adott helységet vagy akár csak egyetlen épületből álló csárdát is a fent jelzett kordináták segítségével – amiket a forrásközlésben megadunk – könnyen meg lehet találni a leíráshoz tartozó térképszelvényen.
A leírást végző tisztek, kik nem voltak azonosak a térképezést végzőkkel, jórészt cseh származásúak voltak, s hallás után rögzítették német nyelven a magyar helységek, hegyek, folyók, patakok stb. neveit, s emiatt sok helyen hibás névalakokkal találkozunk. Nem egy esetben feljegyzésre kerültek a névvariánsok vagy a nemzetiségek által lakott helyeken az anyanyelvi forma is, de a névbizonytalanságot ezzel sem szüntették meg, különös tekintettel a hegyek, dűlők, vízfolyások stb. inkább csak helyi szinten használatos neveire. Ezen utóbbi esetek miatt megadtuk az eredeti névleírást is, amivel a helytörténészek további kutatásait szerettük volna segíteni, illetve őket ezen kutatásra buzdítani, hiszen ez a forráskiadás nem vállalhatta fel azt a többletmunkát, hogy a falvaknál, illetve pusztáknál kisebb térképészeti egységek lokalizálását és beazonosítását elvégezze.
Az országleírás nagyon sok értékes adatot tartalmaz, amit a helytörténetírók, de más kutatók is haszonnal beépíthetnek munkáikba, hiszen a két megye olyan részletes és egyedi leírását tartalmazza éppen katonai jellege miatt, amilyent hiába keresnénk a későbbi országleírásokban.
A leírás értékét növeli az is, hogy a leírók szubjektív szempontjai kevéssé érvényesülhettek, mivel a leírást előre megadott egységes szempontok alapján kellett elvégezni.
A forrásanyag jobb áttekinthetőségének kedvéért közöljük a kérdőpontokat:
1. A községnek a szomszédos községektől való távolsága órában
2. Szilárd épületek
3. Vizek minősége
4. Erdők
5. Rétek és mocsarak
6. Utak minősége
7. Környező hegyek
8. Megjegyzések
Ha a felsorolt kérdőpontok valamelyikére az országleírást végző tiszt valamilyen okból nem adott választ, a leírásban ezt az adott sorszám után kitett gondolatjellel jelölte. Ilyen esetekben a fordításban helytakarékosság miatt mind a kérdőpont számát, mind a gondolatjelt elhagytuk.
A forráskiadás szerkesztésekor a két vármegyét, Abaújt és Tornát, melyek épp e korban törvényileg egyesültek, noha később még újra önállódostak, egymás után soroltuk úgy, hogy először Abaúj, majd utána Torna vármegye falvai kerültek közlésre az eredeti felvétel beosztása szerint.
A vélhetőleg teljes anyagot az idők folyamán veszteség is érte. Így Torna vármegyében harminckilenc település leírásával találkozunk, míg öt falu és hét puszta, vagyis tizenkettő település leírása ma már nem fellelhető. Hogy a kialakult helyzetet jobban áttekinthessük, felsoroljuk a hiányzó helységek neveit, melyek a következőek: Szentjakab, Kápolna, Derenk, Alsókovácsi és Barakony falvak, illetve Andráska, Kisfalud, Szelce, Bodoka, Győr, Péterháza és Evecs prédiumok. Ez a veszteség Abaúj vármegye esetén kisebb, hiszen itt csak tizenöt falu és két puszta leírását kereshetjük hiába a több száz település között, melyek nevei a következőek: Onga, Szászfa, (Puszta)radvány, Pamlény, Garbóc, Felsőkéked, Abaújvár, Pányok, Zsujta, Telkibánya, Alsóregmec, Hollóháza, Aranyos, Sima és Kisfalud falvak, illetve Krasznyik és Saca prédiumok. A prédiumok számbavételénél azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a leírásban nagyon kevés prédiumot vettek fel, hiszen azok katonai jelentőséggel nem rendelkeztek. A leírásban nem szereplő falvak esetében is gondolhatunk a fentebb mondottakra, noha ez az állítás további kutatásokat igényelne.
Mivel egy vármegyét nem egy tiszt írt le, előfordult, hogy a szakaszok határán lévő helységek, mint például Tenger és Detek esetében is, kétszer kerültek leírásra. Néhány helyen pontatlanságra is sor került. Ilyen Vily és Vitány esete, hiszen a két falut azonos minősítő és ismertető jegyekkel írták le egyszerre Abaúj vármegyéhez és Zemplén vármegyéhez is tartozónak tüntetve fel. Ide sorolhatjuk azt is, hogy Tomort Borsod vármegyéhez, Kőszeget Sáros vármegyéhez, Dernőt, Kovácsvágást, Jósvafőt, Borzovát, Szilicét, Szögligetet, Szint, Petrit, Perkupát és Varbócot pedig Gömör vármegyéhez tartozóként írták le.
Homrogd, Jánosi, (Alsó)vadász, Zdoba és Győrke falvak leírásából hiányoznak az oszlopokra és a szekciókra vonatkozó bejegyzések, mely utóbbikat azonosítás után az adatközlésben feltüntettünk.
A Col.22.Sect.8. alatt lévő települések leírása sérült, így Aranyidka és Mindszent falvak, miként azt a forrásközlésben jelöltük, azonosítása térkép alapján történt. Hasonlóan jártunk el a Col.22.Sect.9. alá tartozó Kis– és Nagybodola, Buzinka és Debrődi falvak esetében is.
Az eddig megjelent Borsod és Zemplén vármegyék leírásának forráskiadásában „térkép” megjelöléssel közöltük az adott községről a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Levéltárban még fellelhető egyéb, az adott kor táján (XVIII. század vége, XIX. század eleje) keletkezett kéziratos térképek jelzetét is. Ugyanígy járunk el ezen forráskiadás esetében is, ám mivel a levéltárban csak nyolc település kapcsán lehet a kérdéses térképeket fellelni, ezen a helyen egybeszedve is közöljük a plusz információkkal rendelkező települések neveit a jobb áttekinthetőség kedvéért. A nyolc falu neve a következő: Vizsoly (Bm.U.739. /1819/), Onga (Bm.T.39. /XIX.sz.eleje/.) – a közlés hiányának ellenére megemlítjük – és Füzér (Zm.T.1. /1789/) Abaújból, (Torna)görgő (Bm.U.703. /1808/), (Torna)horváti (Bm.T.60/3. /XVIII.sz.vége/), (Torna)nádaska (Bm.U.703. /1808/ és Bm.U.704. /1815/), (Torna)szentjakab (Bm.T.160/1. /XVIII.sz.vége/, Bm.T.160/2. /XIX.sz.eleje/ és Bm.T.160/3. /XVIII.sz.vége/) és (Torna)újfalu (Bm.T.160/3. /XVIII.sz.vége/) Tornából.
A forráskiadványban lévő helységnevek közlését a XIX. század fordulóján már használt teljesebb névalakkal közöltük, mely esetekben a pótlólagos névrészt gömbölyű zárójelbe tettük.
A forráskiadás használatát segíti a helységmutató és a tárgymutató, mely utóbbi igénybevételével a hidak, jelentősebb épületek, hegyek, magaslatok könnyebben fellelhetőek.
Az eredeti forrásból átvett szavak vagy mondatok, akár német vagy magyar nyelvűek is, egyenes zárójelbe, míg az esetleges fordítói megjegyzések, kiegészítések kerek zárójelbe kerültek.
A forrásanyaggal kapcsolatos további kérdések tanulmányozásához a következő műveket ajánlhatjuk:
Eperjessy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Szeged, 1928.
Eperjessy Kálmán: Az első katonai adatfelvétel (1728–1785) országleírásának forrásértéke. In: Agrártörténeti Szemle 1961/3–4.sz. 5
22–533.
Borbély Andor – Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. Budapest, 1932.
Csendes László: Az I. katonai felméréshez készült országleírás katonaföldrajzi és történelmi forrásértéke. In: Hadtörténeti Közlemények 1975/2.sz.
349 – 371.
Román János szerk.: Kéziratos térképek a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Levéltárban. Borsodi Levéltári Füzetek 2. Miskolc, 1971.
Román János szerk.: Földrajzi nevek a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Levéltár kéziratos térképeink. Borsodi Levéltári Füzetek 6–9.
Miskolc, 1977–1979.
Csorba Csaba: Borsod vármegye a XVIII. század végén. In: Borsod vármegye katonai leírása (1780–as évek).
Fordította: Barsi János. Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 31. Miskolc, 1990.
Csorba Csaba: Zemplén a XVIII. század utolsó harmadában. In: Zemplén vármegye katonai leírása (1780–as
évek). Fordította: Barsi János. Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Levéltári Füzetek. Miskolc, 1990.
Barsi János
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
