Kronologikus hadtörténet 3 – Újkor 1900-ig – Könyvek

Borsod vármegye katonai leírása (bevezető)

 

Ez a forrásközlés az első katonai felméréshez (1782-1785) készült országleírás /Landesbeschreibung/ a katonai térképezési munka során a térképen jellel nem jelölt vagy nem jelölhető, de mégis fontos katonai, gazdasági, hadseregellátási stb. adatokat tartalmazza a történelmi Borsod vármegyéről.

Az anyag értékét mutatja, hogy az 1920-as években Eperjessy Kálmán kiadásra előkészítette, de a tényleges kiadásra máig nem került sor, noha a kézirat elkészült. Eperjessy Kálmán ezért lehetővé tette, hogy az adott levéltárak a saját területükre vonatkozó anyagot megjelentethessék. Így került sor a Nógrád Megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának közös munkája nyomán a történelmi Nógrád vármegye leírásának közlésére.

Az országleírás eredeti anyagát /Erdély és Bánát hiányával/ a hozzátartozó térképekkel együtt Bécsben őrzik a Hadilevéltár térképosztályán /Kriegsarchiv Kartenabteilung/ a B. IX. a.527. jelzet alatt. Az erről készült mikrofilmmásolatot pedig Budapesten találhatjuk a Hadtörténelmi Intézet levéltárában.

A térképészeti munkát irányító tisztek az ország területét nyugat-keleti irányban növekvő sorszámú függőleges oszlopokra /Colonne/ és északról dél felé növekvő sorszámú vízszintesen futó szakaszokra /Sectio/ osztották fel. Ezt a beosztást megtartották a leírást végző tisztek is, amikor helységről-helységre járva számbavették az egyes településeket. Ezért egy adott helységet vagy akár csak egyetlen épületből álló csárdát is a számok segítségével - amiket a forrásközlésben megadunk - könnyen meg lehet találni a hozzátartozó térképszelvényen.

A leírást végző tisztek, (nem azonosak a térképezést végzőkkel) akik jórészt cseh származásúak voltak, hallás után rögzítették német nyelven a magyar helységek, hegyek, folyók, stb. neveit, s emiatt sok helyen hibás névalakokkal találkozunk. Így lett pl. Szikszóból Sicsó vagy Siso vagy Sivo. Igaz, nem egy esetben feljegyzésre kerültek a névvariánsok vagy a nemzetiségek által lakott helyeken az anyanyelvi forma is, mint pl. Óhuta helyett Alte Glassz Hütte, de a névbizonytalanságot ezzel sem szüntették meg, különös tekintettel a hegyek, dűlők, vízfolyások inkább csak szűk körben használatos neveire. Néhány helyen pontatlanság is fellelhető. Példaként említjük, hogy Vadna helység leírásánál olyan sajókazai adatra történik hivatkozás, ami Sajókaza leírásakor nem is került feljegyzésre. Ilyen pontatlanság az is, amikor Borsod vármegyéhez számláltak olyan helységet is, mint pl. Polgárt, ami soha nem tartozott a vármegyéhez, vagy említhetjük, hogy Noszvajt, Zsércet, Cserépfalut, Bogácsot, Kácst, Sályt, Tibolldarócot némi eltéréssel kétszer írták le, egyszer Borsod vármegyéhez, másszor Heves vármegyéhez tartozónak tüntetve fel.

A leírást végző tiszt, vagy tisztek kényelemszeretetéről árulkodik az, hogy pl. a Col. XXI. sect. 12. minden települése szóról szóra ugyanazokkal a szavakkal került leírásra: így történt, hogy Sajószentpétert, Boldvát, Ecseget, Bábonyt, Keresztúrt, Szirmabesenyőt, Kelecsényt, Senyét, Sajóvámost, Pálfalvát, Bust, Arnótot, Szikszót, egy majort és egy vendégfogadót szinte teljesen ugyanolyan minősítő és ismertető jegyekkel írtak le.

A vélhetőleg teljes anyagot az idők folyamán veszteség is érte. Ezért pl. hiába keressük Szendrő leírását.

Az országleírás nagyon sok értékes adatot tartalmaz, amit a helytörténetírók, de más kutatók is haszonnal beépíthetnek munkáikba, hiszen a megye olyan részletes és egyedi leírását tartalmazza éppen katonai jellege miatt, amilyent hiába keresnénk a későbbi országleírásokban. (Vályi, Fényes Elek.)

A leírás értékét növeli az is, hogy a leírók szubjektív szempontjai kevéssé érvényesülhettek, mivel a leírást előre megadott egységes szempontok alapján kellett elvégezni. A forrásanyag jobb áttekinthetőségének kedvéért közöljük a kérdőpontokat:
1. A községnek a szomszédos községtől való távolsága órában.
2. A szilárd épületek.
3. A vizek minősége.
4. Az erdők.
5. A rétek és mocsarak.
6. Az utak minősége.
7. A környező hegyek.
8. Megjegyzések.

Ha a felsorolt kérdőpontok valamelyikére az országleírást végző tiszt valamilyen okból nem adott választ, a leírásban ezt az adott sorszám után kitett gondolatjellel jelölte. Ilyen esetekben a fordításban helytakarékosság miatt mind a kérdőpont számát, mind a gondolatjelet elhagytuk.

Kiegészítésképpen az egyes helységek leírása után a "Térkép" megjelöléssel közöljük az adott községről a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban még fellelhető egyéb, az adott korban (XVIII. sz.) keletkezett kéziratos térképek jelzetét, ezzel is segítve a további kutatást.

További segítséget jelent még a kutatásban a helységnévmutató s külön mutató segíti az eligazodást a helységeknél kisebb térképi egységek keresésében is, mint például a vendégfogadók, a hidak, a jelesebb épületek, a hegyek, a magaslatok, a folyók stb. esetében.

Az eredeti forrásból átvett szavak vagy mondatok, akár német vagy magyar nyelvűek is, gömbölyű zárójelben, míg az esetleges fordítói megjegyzések ferde zárójelbe kerültek.

A fordítást Barsi János végezte.

A forrásanyaggal kapcsolatos további kérdések tanulmányozásához a következő műveket ajálhatjuk:
Eperjessy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Szeged, 1928.
Eperjessy Kálmán: Az első katonai adatfelvétel /1782-1785/ országleírásának forrásértéke. In: Agrártörténeti Szemle 1961/3-4. sz. 522-533.o.
Borbély Andor-Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. Budapest, 1932.
Csendes László: Az I. katonai felméréshez készült országleírás katonaföldrajzi és történelmi forrásértéke. In: Hadtörténeti Közlemények 1975/2.sz. 349-371.o.
Kéziratos térképek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban. Szerkesztette: Román János. Borsodi Levéltári füzetek 2. Miskolc, 1971.
Földrajzi nevek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár kéziratos térképein. Szerkesztette: Román János. Borsodi Levéltári Füzetek 6-9. Miskolc, 1977-1979.

a fordító

 

Katalógus Borsod vármegye katonai leírása Tartalom
KATALÓGUS TARTALOM

 


Vissza Hadtörténeti Gyűjtemény Vissza Könyvek Vissza Újkor 1900-ig