Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből (előszó)
A magyar történeti kutatás és történetírás keveset foglalkozott a török elleni visszafoglaló háborúk feldolgozásával. Ennek, véleményünk szerint, az volt többek között az oka, hogy a magyarság részvételét a történelemkutatás nem tárta fel eléggé a mai napig. Ennek a következménye, hogy – mint Szakály Ferenc találóan megállapította – „A felszabadító háború története sohasem tartozott és most sem tartozik a magyar történészek kedvelt témái közé”. Ezt az ellenérzést táplálta a magyarság nagy tömegeinek a döntő nagy ütközetekből való kívülmaradása, a felszabadítással járó háborús megpróbáltatások, valamint a történetírás Habsburg-ház ellenes koncepciója és beállítottsága is.
Buda visszafoglalásának történetét kivéve, az elmúlt esztendőkig, a történeti kutatás Buda utáni eseményekkel is keveset foglalkozott.
Buda felszabadulásának háromszáz éves évfordulója megélénkítette a különböző kutatóműhelyeket és 1986-ra számos kiváló dokumentum-gyűjtemény, tanulmány és összefoglaló mű látott napvilágot, amely könyvek e téma feldolgozása szempontjából a hadtörténetírás ezen problematikájában korszakhatárt jelentenek.
Kiemelkedő jelentőségű volt az 1986-ra elkészült és 1986–1987-re megjelent „Buda expugnata 1686 Európa et Hungaria 1683–1718” (A török kiűzésének európai levéltári forrásai I–II. kötet), ennek szerves folytatásaként kiadott „A török kiűzésének hazai levéltári forrásai” c. III. kötet, amelyek a Budapest Főváros Levéltára kiadványaként láttak napvilágot, megmozgatva Európa szinte valamennyi fontos levéltárát és a hazai levéltárakat. Csaknem teljes áttekintést kaphatunk 1683-tól, Bécs ostromától a Pozseraváci békéig, 1718-ig azokról a levéltári, könyvészeti forrásokról, amelyek e háborúk valamennyi kérdésére választ adhatnak.
Buda felszabadításának óriási – már a korban kiemelkedő erejű – visszhangja elhomályosította az azt követő időszakban lezajlott hadjáratok jelentőségét. Pedig a Harsány-hegy közvetlen térségében megvívott csata a keresztény császári csapatok olyan győzelmét hozta, amely végleg megroppantotta a török birodalom reguláris haderejét, ennek következményeként omlott össze a birodalom kormányzata és elvesztette legerősebb erődítményét, Belgrádot.
Hosszú évek kutatómunkája nyomán, nyugat-európai levéltárakban végzett kutatásaim egy részét „Budától–Belgrádig” címen adtuk ki dr. Nagy Lajos kitűnő helytörténésszel 1987-ben. Buda visszafoglalását követően az 1686., 1687. és 1688. évi felszabadító háborúk története válogatott forrásainak magyar nyelven történő közreadása hézagpótló műnek bizonyult. Mind a nyugati, mind a hazai irodalomban elismerést, több kérdése (pl. topográfiatörténeti és harcászattörténeti vonatkozásai) vitát eredményezett.
Jelen kötetben azok a szerzők, akik tanulmánnyá fejlesztették a Harsányi-hegy melletti nagy győzelem emlékére rendezett konferencián elhangzott előadásaikat, a munkánkat bőséggel idézik.
A nagy sikerű nemzetközi hadtörténeti konferencia előadásainak megjelentetését már közvetlenül a konferenciát követően elhatároztuk. Úgy láttuk, és azt állapíthattuk meg, hogy a szerzők sok tekintetben új tényezők sokaságával gazdagították az 1686–1688 közötti hadjáratok történetét. Külföldi előadóink pedig más aspektusból tekintve a visszafoglaló háborúk történeti problémáira, a magyar kutatók történelemszemléletével vitázva, vagy éppen egyezve, a kutatói felfogásunk újragondolását és fejlesztését eredményezték.
A konferencia rendezői azért döntöttek az előadások közreadása mellett, mert tudatában voltak a Harsányi-hegy melletti csata régión túli jelentőségével, valamint ezen alkalomra meghívott történészcsoport összmunkájának országos szemponból is hasznosítható eredményeivel.
A konferencia anyaga, kibővülve egy-két kisebb tanulmánnyal, része a magyar tudományosságnak is, eredményességét tekintve pedig ösztönzője a korszak nemzetközi szintű kutatásainak és szintézisének.
Egy konferencia anyagának kötetbe szerkesztése sok tekintetben nehezebb, mint egy tanulmányköteté, vagy válogatott dokumentumköteté.
E kiadványban a Harsányi-hegy melletti csata tricentenáriumára koncenrált tizenkilenc szerző, a munkájukban egységesítésre kellett törekedni anélkül, hogy szuverén történészi és egyéni kutatói törekvéseikbe, gyakorlatukba beleavatkoznánk. Az előadások lényeges tartalma a konferencia után vált ismertté, ezért a szerkesztő – a lektorokkal együttműködve – tematikai felépítésre törekedve állapította meg a tanulmánnyá fejlesztett előadások sorrendjét.
A szerkesztés ugyancsak tiszteletben tartotta, hogy az előadók néhány esetben egymással ellenkező előjelű eredményre jutottak ugyanazon probléma feltárásában, sőt a csata pontos helyének megítélésében is jelentős eltéréseket állapítottak meg. De koncepcionális eltérések is felbukkannak az egész felszabadító hadjárat értékelésében és megítélésében.
Ezek az eltérések, ellentétek és ellentmondások részben felfogásbeli, részben kutatás-módszertani okokból, települések pontatlan identifikálásából, egy-egy hadmozdulat taktikai jellegének sajátos megítéléséből, demográfiai forráselemzés egyoldalúságából vezethetők le, megszüntetésére természetesen a szerkesztés nem kívánt semmiféle mozdulatot tenni. A szerzők jó meggyőződésük szerint maguk vállalják a felelősséget.
A nevek különböző használatát igyekeztünk egy annotált névmutatóval feloldani. Erre már csak azért is nagy szükség volt, mert jelenleg a magyarországi publikációs gyakorlatban rendkívül nagy eltéréseket regisztrálhatunk országos és helyi művekben egyaránt. A szerzők e gyakorlatból kiindulva mind az intézmények, mind a személynevek használatában elég sok esetben eltérnek egymástól.
A források idézésében azonban a MOL forráskiadási szabályzatát vettük alapul, így a szövegidézéseknél a 17. századi gyakorlatot a szerzők utólagos engedelmével egységesítettük.
A Baranya Megyei Levéltár a visszafoglaló háborúk történetének feltárásában a maga anyagi erejével, továbbá összefogva a Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportjával, bizalmat és támogatást kapott a konferencia megrendezésében és e mű kiadásában elévülhetetlen érdemet szerző intézményektől: Siklós Város Tanácsától, a Siklósi Várbaráti Kör elnökségétől, a Nagyharsányi Községi Közös Tanácstól, a Baranya Megyei Művelődési Központtól, akiknek ehelyütt mondunk köszönetet. Ugyanitt kell elismerésünket kifejezni a Pécsi Szikra Nyomdának a mű színvonalas és a tudományos eredmények aktualitását biztosító gyors munkájáért.
Szita László
szerkesztő
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
