Híréhes korunkban érdemes végiggondolni, hogy mit jelenthetett a kora újkori ember számára az első modern információrobbanás: a könyvnyomtatás széleskörűvé válása, az újságok elterjedése. Miként reagáltak a 16–17. századi európai társadalmak a hírek mennyiségének és minőségének ugrásszerű változására? Mit jelenthetett a három részre szakadt Magyarország számára a korabeli keresztény világ közösségvállalása, a nemzetközi nyilvánosság?

A könyv a törököt kiűző hadjárat főpróbájának tekinthető 1663–1664. évi háború példáján vizsgálja, hogy milyen információs csatornákon jutottak el a hírek a döntéshozók asztalától a szélesebb körű nyilvánosságig, mennyire voltak hitelesek és jelentősek a magyarországi eseményekről képekkel illusztrált röplapok, nyomtatott hírlevelek és hetilapok.