JANCSÓ : Iconographia Temesvariensis 1716 (előszó)
Temesvár a mai Románia azon európai városainak egyike, amelynek kezdetei a XIII. századig nyúlnak vissza. Történelme különböző középkori és újkori kulturális és civilizációs rétegekről mesél. Temesvár az egykori magyar királyság, az oszmán birodalom és a habsburg császárság, ma három – a román, a szerb és a magyar – nemzetállam határán, olyan földrajzi térségben fekszik, ahol a három nagy monoteista vallás – a keresztény, az iszlám és a zsidó – találkozott és ahol különböző közösségi-nyelvi és vallási közösségek éltek együtt, jelenleg olyan közép-dél-keleteurópai város, mely az idők folyamán multi- és interkulturalitással, többnyelvűséggel, versenyképességgel és újító szellemével tűnt ki.
A történelem folyamán, a Bánság jelentős szerepet játszott Közép- és Délkelet Európa térségében, Temesvár pedig politikai-adminisztrációs, katonai, ipari, művelődési és kereskedelmi központja volt. A Temesi Bánság ezen a néven, a Habsburg-ház birtokaiba való integrálódásának, valamint a felvilágosodáskori felfedezők és utazók általi felfedezésének és leírásainak köszönhetően, a XVIII. század elejétől fogva vált ismertté Európában. Annak ellenére, hogy Temesvár várát háború útján hódították meg, sok európai történész véleménye szerint az 1716-os év a helység történelme „boldog pillanatainak” egyike volt, amikor nemcsak a Habsburgok általi bekebelezés, hanem a városnak és térségének a keresztény európai világba való visszahelyezése is megtörtént. Egyrészt ők a hódító szemszögéből, másrészt a Bécs és Európa befolyása alá került Temesi Bánság változásainak perspektívájából szemlélik az eseményt.
Jancsó Árpád úr Temesvár hídjainak, a Bánság útjainak, a Bega-csatorna, Temesvár térképeinek, a tartományi es birodalmi utak történelmére vonatkozó dokumentumértékű kutatásai figyelemre méltóak. Kíváncsiságának és a múlt történései kutatásában végzett állhatatos munkájának köszönhetjük a XVIII. században megjelent, Temesvár 1716-os visszafoglalását bemutató metszetek közzétételét. Ebben a kötetben Jancsó Árpád néhány tucat, a történelmi ismeretek szempontjából nagy érdeklődésre számító metszetet válogat, melyek hiteles bizonyítékai a XVIII. század elején lezajlott osztrák–török harcoknak, valamint azoknak, amelyek Temesvár osztrák meghódításához vezettek.
A Magyar Nemzeti Könyvtárban, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában és a Temesvári Nemzeti Levéltárban azonosított metszetek az osztrák–török harcokat, a kastélyt és a várat ábrázolják; a műszaki és katonai részletek sokasága aláhúzza a két birodalom, az oszmán és a habsburg, érdekét a város és a tartomány birtoklásáért. Az alaprajzok, a rajzok, a metszetek jelmagyarázatai a hely földrajzát es történelmét illető információkat gazdagítják, felhívások a XVIII. század eleji Temesvár új értelmezésére és megértésére. Az 1716-os év és az ezt követő korszak hadtörténelmi, művelődési-politikai szempontjából szuggesztív, metszetek után készült nyomatok Temesvárt és ennek, a Savoyai Eugén által vezetett császári csapatok által történt meghódításának csatarendjét ábrázolják. Jancsó Árpád úr érdeme e kutatás elvégzése, az ilyennemű elbűvölő, történelmi és művészeti tanúságok figyelmes és részletes vizsgálata, és hogy Temesvár és a Temesi Bánság hagyatékával való megismerkedésünk érdekében mindezt közzétette.
Victor Neumann
Temesvár, 2016. szeptember 11.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
