KENYERES : Uradalmak és végvárak (ajánló)
A Mohács után trónra lépő I. Ferdinánd nevével fémjelzett Habsburg-kormányzat vezette be a Magyar Királyságban a korszakban modernnek számító kamarai igazgatást, ennek helyi szintjeként értékelhetők a kamarai uradalmak. A birtokok többségének központjai egyúttal a török ellen kiépített végvárrendszer tagjaiként jelentős végvárak voltak, és az uradalmi jövedelmek azok ellátását szolgálták. A kötet a három fő, tágabb értelemben vett kincstári-kamarai birtokkategória: a kincstári tulajdonú és kamarai kezelésben, a királyi „magántulajdonban”, illetve az üresedésben lévő vagy állami célra átvett egyházi birtokok rendjében mutatja be a kora újkori nagybirtok szerepét, igazgatását és gazdálkodásának főbb jellemzőit. A magyar kormányzat- és gazdaság-történetírásban egyedülálló módon tíz jelentős uradalom (Magyaróvár, Zólyom, Komárom, Trencsén, Szigetvár, Kanizsa, Szatmár, Tokaj, az egri püspökség és az esztergomi érsekség) igazgatásába és gazdálkodásába nyújt betekintést a kötet, számos egyedi adalékot nyújtva a korabeli mindennapok vizsgálatához.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
