„A kereszténység védőoszlopa” – Gyula 1566-ban (ajánló)
2016. május 27-én több intézmény történeti konferenciával emlékezett Gyula 450 évvel korábbi ostromára. Kötetünk a májusi konferencia előadásainak kibővített, szerkesztett anyagát tartalmazza.
A konferencia szervezői arra törekedtek, hogy Gyula történetének e sorsfordító eseményét nemzetközi összefüggéseibe ágyazva mutassák be. Ennek megfelelően a kötetet Hóvári János Szulejmán szultán hadjáratának kül- és belpolitikai okait bemutató nagy ívű esszéje nyitja. Oross András írása arról ad képet, hogy a bécsi kormányszervek a 16–18. században milyen katonai szerepet szántak a gyulai várnak. Németh Csaba tanulmányában arra a kérdésre kereste a választ, hogy a 16. század végvári harcaiban milyen esélyük volt a várvédőknek az ostromlókkal szemben, s a békés kivonulásban megállapodóknak mennyi reményük volt az egyezség betartására. Bagi Zoltán Péter Kerecsényi László szerepét és magatartását vizsgálta az ostrom előtti években betöltött tisztségeit számba véve.
Páll Dávid Gergely, Liska András, Sipos György és Alexandru Hegyi érdekes módszertani tanulmányban mutatja be a földtudományos technikák alkalmazását a gyulai vár régészeti feltárásában. A 2015. évi munkálatok eredményeit a kutatást vezető Liska András foglalta össze sok újdonságot tartalmazó tanulmányában. Kelenik József a palánkerődítések technikájáról írt. Varga Zoltán pedig a Zrínyi-kultusz évszázadait áttekintve mutatta be az emlékezet működését és egy, 1566-hoz kötődő jellegzetes kultusz kiformálódását.
Kötetünk megjelenésével párhuzamosan kerül nyomdába az ugyancsak Gyuláról szóló Város – uradalom – vár című kötet. A két könyv, tartalmukat tekintve, szorosan összekapcsolódik.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
