Magyarország különösen híres erődítményeinek ábrázolása (előszó)
A wolfenbütteli könyvtár Európa egyik legjelesebb tudományos könyvgyűjteménye. A Braunschweigtől néhány kilométerre fekvő alsó-szászországi kisváros bibliotékája több mint négy évszázados fennállása alatt sok százezer kötetnyire gyarapította gyűjteményét. Nevezetességei közé tartozik tizenkétezer kézirat, köztük Oroszlán Henrik evangéliumos könyve, melyet Németország legdrágább könyvének tartanak, s csak néhány éve került vissza hajdani pátriájába, valamint hatezer ősnyomtatvány, köztük Gutenberg 32 soros Bibliája és az első német nyelven kinyomtatott és illusztrált mű, Ulrich Boner Edelsteinje (1461). Százötvenezer 16. századi antiqua sorakozik a szekrényekben, elsősorban a reformáció irodalmának termése. A könyvtár különgyűjteményeiben megtalálhatók a modern idők értékei is: a 2. század legjelesebb művészei által illusztrált, bibliofil albumok. Mindezt hatalmas kutatói kézikönyvtár egészíti ki.
Ennek az egyedülálló gyűjteménynek az alapjait Julius braunschweig–lüneburgi herceg (uralk. 1568–1589) vetette meg, aki a középkori fejedelemségből modern államot alkotott, elfogadta a reformáció hitelveit, és a feloszlatott kolostorok kéziratait, könyvtárát az új hercegi bibliotékába szállíttatta. 1572-ben Liberey-Ordnungot, azaz könyvtári rendtartást adott ki könyvtárosai számára.
A wolfenbütteli gyűjtemények névadója azonban August herceg (uralk. 1635–1666), aki német és külországi egyetemi tanulmányok és a kor ifjú főrangúi számára előírt hosszú európai körutazás után vette át az uralkodás terheit.
August herceg inkább volt a múzsák barátja, mint Marsé, a harmincéves háborúban is szívesebben költötte jövedelmét könyvekre, mintsem ágyúkra. Amikor trónra lépett, már hatvanezer kötete volt. 1664-ben részt vett a magyarországi török háborúban. Az észak-német birodalmi csapatokkal együtt Győrig jutott. Innen az a különös érdeklődés, amelyet Magyarország iránt táplált. Európai ügynökei révén megvett mindenfajta dokumentumot, újságjelentést, politikai, történeti vagy irodalmi művet, amely a török háborúkról szólt. Ezért találhatók fölös számban Wolfenbüttelben a kortárs Zrínyi Miklós életére vonatkozó írásművek is, valamint nagyon sok, a végvárakat, végvári harcokat bemutató metszet. August herceg szerezte a könyvtár ékességének számító kilenc corvinát is, köztük Beatrix királyné zsolozsmás könyvét. A magyar nyelvű és magyar vonatkozású nyomtatványok közül némelyik kizárólag Wolfenbüttelben maradt fenn egyetlen példányban, mint például a protestáns Váradi énekeskönyv (1566) vagy Balassi Istenes énekeinek egy 1683-as kiadása. Ennek a hungaricumok iránt tanúsított érdeklődésnek köszönhetjük, hogy annak idején Wolfenbüttelbe került az a magyar várakat ábrázoló album is, melynek hasonmását most kezében tartja az olvasó.
Nemcsak a könyvgyűjtő hercegek, hanem a híres könyvtárosok is sokat tettek a gyűjtemény gyarapodásáért. 1691-ben Gottfried Wilhelm Leibnizet nevezték ki udvari könyvtárossá, az ő idejében épült meg a régi könyvtár kör alakú épülete. (A 19. században lebontották.) Bár 1753-ban az udvar végérvényesen Braunschweigbe költözött, a könyvtár Wolfenbüttelben maradt. Ekkor került ide Gotthold Ephraim Lessing, aki 1769-től halálig, 1781-ig töltötte be a hercegi könyvtáros posztját, s többek között itt írta legismertebb művét, a Bölcs Náthánt. A második világháború után Wolfenbüttelben tudományos kutatóközpont épült ki. Sok magyar tudós töltött itt hosszabb-rövidebb időt kutatómunkával. 1993-ban jelent meg Németh S. Katalin többéves munkája nyomán a wolfenbütteli nyomtatott könyvek hungarika-katalógusa Ungarische Drucke und Hungarica. Katalog der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel (München–London–New York–Paris, 1993) címmel. A wolfenbütteli hungarikákról magyar nyelven ugyancsak tőle olvasható az a tanulmány, amely Hungarikák a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekban címmel a Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson Szeged, 1991. augusztus 12–16. elhangzott előadások (szerk. Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit, Budapest–Szeged, 1993) című gyűjtemény harmadik kötetének 157–158. lapján található.
A könyvtár kincseiről, többek között a corvinákról is, rövid összefoglalást ad a könyvtár által kiadott Treasures of the Herzog August Library. Trésors de la Bibliotheque Augustéenne (Wolfenbüttel, 1984) című kézikönyv.
Petneki Áron
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
