PÁLFFY : Zrínyi Miklós nagy napja (előszó)
2013
Ünnepi köszöntő a Vat melletti hadimustra 350. évfordulójára
Amikor 1971-ben először látogattam Külsővatra, megéreztem a hely szellemét, amely megfogott, és Budapestről végleg idecsábított. Ma már életem nagyobb részét itt töltöttem, és mind a mai napig sokszor fülembe cseng Szabadhegÿ Szabolcs plébános úr szava, „genius loci”, a hely szelleme, aki maga is ezt a helyet szemelte ki szolgálati helyéül abban az időben, amikor nem volt könnyű plébánosként hitet adni az embereknek.
Évszázadokkal ezelőtt, az itt enyhe lejtéssel folyó Marcal széles lápokkal szegélyezte a környezetét, csak kevés járható utat engedve a Kisalföld és a Bakony között. Az egyik átkelő a korabeli Vath (Watt) volt, amely egyben meghatározta e hely fontosságát. Ezen a helyen, Veszprém és Vas megye határán építette fel kastélyát a 17. század közepén Káldy Péter, a későbbi pápai vicekapitány, aki 1641-től veszprémi, majd 1656-tól vasi alispán volt. A Marcalból szigetként kiemelkedő „Kastélyosvat”, ma a Vas megyei Merseváthoz tartozó Belsővat, már akkor elkülönült a templommal rendelkező „ Egyházasvattól”, a mai Külsővattól, amely a folyó Veszprém megyei oldalán terült el. Bizonyára Káldy Pétert is ennek a helynek a szelleme bátorította fel arra, hogy 1663 szeptemberében a kor Magyarországának legfőbb méltóságait, a nádort, az országbírót és a horvát–szlavón bánt, a politikus, katona és költő Zrínyi Miklóst fogadja családi rezidenciáján.
Káldy Péter unokája Béri Balogh Ádám, kuruc brigadéros, a Rákóczi-szabadságharc alatt Kemenesalján toborozta talpasait, és a vati családi kastélyban lakott. A szabadságharc leverése után ezt a kastélyt is lerombolták, így ma csak sejthető, hogy a szájhagyomány szerinti Kastélydombon állt, valahol Belsővattól dél-nyugatra.
Zrínyi Miklós kultusza a huszadik század második felében kezdett elterjedni Külsővaton, amikor az akkori tanácselnök Horváth László, olyan kiemelkedő példaképet akart a község elé állítani, akit tisztelhetett az itt élő lakosság, ám nem ellenezhetett a szovjetbarát hatalom sem. Ezért az 1663 őszén, a Marcal partján táborozó és nagy hadimustrát tartó Zrínyi Miklós nevével alakult meg a termelőszövetkezet és róla nevezték el az általános iskolát is. A téesz és az iskola megszűnésével a községben ma már csak egy utca viseli a nevét. Emellett azonban Külsővat főterét Zrínyi Miklós mellszobra díszíti, a Polgármesteri Hivatal falán 1988, azaz Zrínyi hadiszemléjének 325. évfordulója óta emléktábla hirdeti a nevezetes eseményt, a volt iskola bejáratánál pedig még látható a dombormű, amelyet minden évben megkoszorúztak a vati diákok.
A történelemkutatás az elmúlt negyedszázadban egyre pontosabban derítette fel a 17. századi magyar múlt eseményeit. Ebből – mindenekelőtt a régióhoz sok szállal kötődő történész, Pálffy Géza e kiadványban megjelenő kutatásaiból – ismerjük ma már, hogy a jeles magyar–horvát hadvezér mintegy 8500 főnyi csapatai 1663. szeptember 17-ének reggelén azon a nagy síkságon gyűlhettek össze, amely Vattól a mai Celldömölkig húzódik. Ezáltal Mersevát is e nagy esemény részesének tudhatja magát, a külsővati Zrínyi-kultusz kiterjedhet a Marcal Vas megyei partjára is.
A külsővati Zrínyi-tisztelet csak erősödhet, ha kiterjed a szomszédos községre is, és nagyobb közösség meríthet erőt az ő példájából, megismerve az igazi európai ember, a kiváló politikus és hadvezér kultúráját, aki anyanyelvi szinten beszélt magyarul, horvátul, latinul, németül, olaszul és törökül. Magát ugyan elsősorban katonának tartotta, de írói-költői munkássága a korabeli magyar irodalom legkiemelkedőbb alakjává tette. Élete minden értelemben nemzetszolgálat volt. Ennek ismeretében kell tisztelnünk azt a helyet, ahol Zrínyi lábnyomában járhatunk.
Külsővaton, 2013. szeptember 17-én,
Zrínyi Miklós hadimustrájának 350. évfordulóján
Aczél Péter
polgármester
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
