PÓK : Zrínyi Miklós, a katona (előszó)
A XVII. századi magyar történelem egy igen érdekes részét szeretnénk bemutatni és közkincsé tenni. Kiadványunkkal az lenne a célunk, hogy egy mozgalmat indítsunk útjára, amely a magyar nemzeti tudat megtartását és további fejlődését szolgálná.
Lényeges ez a törekvés azért is, mert ahogy legújabb kort történelmünk során tapasztaljuk, jentős mértékben felgyorsult a globalizációs folyamat, aminek igen sok negatív mellékterméke mérgezi kultúránkat. Félő, hogy a globalizáció negatív hatásai nemcsak a magyar, de más nemzetek egészséges létét is veszélyeztetik. Tapasztaljuk, hogy a túlfejlett gazdaság nem minden tekintetben befolyásolja kedvezően életünket. Konkrétan lehet hivatkozni pl. egyes művészeti területeken jelentkező torzulásokra, melyek semmiképpen sem váltanak ki kívánatos hatást.
Az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre a veszélyekre és nemzeti értékeink, nemzeti tudatunk megőrzésére.
Az új veszélyek mellett van egy régi probléma is: az örök emberi természet. A viszály, a gyűlölködés, mint a nézetkülönbségek negatív megnyilvánulási formái megosztják az emberi közösségeket. Vagy ez csak ránk, magyarokra jellemző? Vajon képesek vagyunk-e tanulni a múltunkból, a múltban elkövetett hibáinkból? Vagy arra vagyunk kárhoztatva, hogy újra és újra elkövessük azokat? Milyen jövője van annak a népnek, amely nem képes saját kárán tanulni?
E kérdések megválaszolását az olvasóra bízom. Ugyanis azért íródott ez a mű, hogy ráébredjünk: a jövőnk rajtunk is múlik.
A lángot, melyet őseinktől kaptunk, nekünk kell éltetni, megőrizni és tovább adni a jövő nemzedékének.
Bene András Gyula
Mezőtúr, 2003. augusztus. 21.
KATALÓGUS | TARTALOM |