Az 1750–1831 közti megszakítatlan szolgálatteljesítés, a huszonkét hadjáratban tanúsított helytállás, a zászló őrzése negyvenegy esztendőn át olyan példamutatás, amelynek a nagyközönség elé tárása önmagában indokolt.

Ha ma már utánozhatatlan példa is az egész életen át tartó önkéntes fegyveres szolgálat, érdemes a megújhodó Magyarországon a történelmi gyökerekhez való visszanyúlás során a késői utókor emlékezetére Skultéty Lászlónak a katonai esküje és az ezredzászló iránti töretlen hűsége olyan történelmi időben, amikor éppen nem a bajok eltűrése, a kötelesség teljesítése, az egy táborban való kitartás volt a hadipálya jellemzője.