SOUTHEY : Nelson életrajza (előszó)
E mű szerzője Southey (ejtsd Szauzé) Róbert, a XIX. század legjelesebb angol költőinek egyike (1774–1843). Különösen a század elején megjelent epikus költeményeivel tünt ki annyira, hogy 1813-ban királyi koszorús költővé (poeta laureatus) nevezték ki. Ugyanebben az évben jelent meg Nelson életrajza czímű műve, mely csakhamar az angol olvasóközönség kedvencz könyve lett. Oly könyv ez, mondja egy neves angol kritikus, melyet a bölcs és a gyermek egyaránt szeret.
Southeynek az angolok nagy nemzeti hőséről, Nelsonról szóló ezen remekműve egyetlen angol család könyvtárában sem hiányzik. Mikor azt írta, néhány évvel Nelson korai halála után, azon nagy események, melyekben Nelsonnak oly kiváló szerep jutott, az őt bálványozó honfitársainak még élénk emlékezetében voltak. Innen magyarázható, hogy Southey nem találta szükségesnek mindenütt az időpontot is megjelölni, hely- és tárgyi magyarázatokat nyujtani, vagy pedig Nelson győzelmeinek hazája hatalmi állására és a többi európai államok helyzetének alakulására való hatását bővebben fejtegetni. Mindezek ismeretesek voltak honfitársai előtt. Tehát inkább arra törekedett, hogy kevésbbé ismert egyéni vonásait, családi és magánviszonyait részletesebben kidomborítsa.
Ámde hogy Southeyt mindenütt megérthessük és hogy teljes képet nyerhessünk Nelsonról, kiről mi magyarok általánosságban alig tudunk többet, mint azt, hogy a francziák fölött Abukirnál és Trafalgárnál fényes győzelmeket vívott ki, szükségesnek mutatkozott a fordítást jegyzetekkel kiegészíteni, annál inkább, mivel Southey eme hírneves műve inkább a nyelv szépségében s a jellemzés erejében jeleskedik, mintsem a szigorú históriai módszerben. Ez magyarázza meg, hogy például nem válogatta meg eléggé azokat az adatokat, a melyeket a megbízhatatlan Harrison két könyve1 után mond lady Hamiltonról, illetőleg befolyásáról a nápolyi királynéra és különösen Nelsonra. Ily jegyzetek híján az olvasó, a ki e munkát forgatja, egész könyvtárt volna kénytelen átkutatni, hogy a mű hézagait pótolja.
Nagy nehézségekkel kellett megküzdenünk az e műben előforduló igen számos tengerészeti műkifejezés lefordításakor, mivelhogy a magyarnak, alig számbavehető kivétellel, tengerészeti műszavai nincsenek. Nem lakván tengerparton és nem űzvén tengeri hajózást, a legtöbb esetben még azoknak megfelelő tárgyi fogalommal sem birunk, hacsak tengerészeti tanulmányok folytán más nyelven szerét nem ejtettük. Az angolnak pedig külön elnevezése van a hajónak és fölszerelésének minden legkisebb részére; nemkülönben a hajóval végzendő minden műveletre és mozdulatra, továbbá a különböző erejű szelekre, a taktikára. De még minden körülmény vagy helyzet megjelölésére is, mihelyt az hajóra vagy hajózásra vonatkozik, nem a köznapi nyelvben használatos kifejezéseket alkalmazza, hanem a századok folyamában a hajósnép alkotta mesterszavakat.2
Vegyünk erre való tekintettel egy példát. Az eredetiben, az I. fejezetben, az a körülmény, hogy egy élelmihajó nekihajtott Nelson hajójának, az „Albemarle“-nak, came athwart hawse szavakkal van kifejezve. A „hawse“ szó a kötelek vagy lánczok azon előrenyuló helyzetét jelenti a hajó orra előtt, mikor a hajót az előrészéről jobbról és balról a tenger fenekére lebocsátott két vasmacska tartja meg a helyén. A „hawse“ szónak egyes számban más jelentése az angolban egyáltalán nincs. A „came athwart hawse“ mondatnak tehát csak értelmét adhattam, mondván: „nekihajtott az Albemarle előhorgonyai köteleinek“.
Vegyünk két jellemző példát a hajóműveletek köréből. Ott, a hol Southey a III. fejezetben leírja a Nelson vezette Agamemnon csatáját a Ça-Ira háromfödeles franczia sorhajóval, előfordul e kifejezés: brail and shiver. Ezen pár rövid szóból álló parancsra a matrózok eloldják s összébb húzzák az arra szolgáló, csigákon keresztülfutó kötelek segélyével a hátulsó árboczok alsóbb vitorláit és lazán tartják, a mikoron is a szél nem gyakorolhatván nyomást rájuk, csak lübögteti. Ezen művelet előfeltétele annak, hogy a hajót megfordíthassák a szél mentén való irányban. Ha pedig az orr- és első árbocz vitorláival végeznek hasonló műveletet, akkor ugyancsak a kormány segélyével a szél ellen fordítják meg a hajót, mihelyt aztán a hajó fordulni kezd, a vitorlákat a sarkaikon találtató kötelek segítségével ismét oly szögirányban feszítik ki, a mint azt a szél helyes felfogása igényli.
Hasonlóképen az V. fejezetben, a hol azon vihar van leírva, mely Nelson hajócsapatját a lyoni öbölben utólérte és majdnem teljesen roncscsá tette az ő hajóját, az Agamemnon-t, Southey mondja, hogy Nelson parancsot adott: „to (wear and) scud“. A mikor, t. i. a szél tomboló viharrá fokozódik, a hajó megmenthetése végett föl kell gyorsan göngyölni a még kifeszítve lévő vitorlákat és rúdjaikkal együtt, sőt esetleg az árboczok végszárait és derekait is a födélzetre leereszteni, hogy a szél minél kevesebb ellentállásra találjon! A hajót ilyenkor kizárólag a kormány segítségével kell a vadul tomboló árban a „fuss a szél előtt“ vezetni. A scud vezényszó alatt az angol tengerész ezen imént leírtuk összes műveletek végrehajtását érti. Nekünk ily műszavunk nem lévén, nem maradt más választásunk, mint köznapi nyelven „szél előtt futni“ szavakkal adni vissza értelmét.
Lássunk egy a hajórészekre vonatkozó példát. Ott, a hol Southey, a IV. fejezetben, a St. Vincent-fok mellett vívott csata leírásában elbeszéli, hogy mi módon fogta el Nelson a „San Nicolo“ spanyol sorhajót, az eredeti az : „Upper quarter gallery“-t említi „Quarter“ itt annyit jelent, mint a hajó felső fedélzetének azon hátulsó része, mely a főárbocztól a hajó faráig terjed. Az „upper“ szó az itteni alkalmazásában az imént leírtuk födélzetrész hátulsó részén emelt sánczszerű fölépítményt jelenti. Az ezen fölépítményt körülfutó fedett folyosó angol neve az idéztük : „Upper quarter gallery“. Mi pedig „sánczfolyosó“-nak neveztük el.
A Southey művében előforduló műszavak fordítását azon körülmény is megnehezítette, hogy azoknak egy része már feledésbe is ment. Nemcsak azért, mivel az utolsó 50 év óta a mozgató erőt már nem a szél, hanem a gőz szolgáltatja a hadihajóknak, hanem mivel a vitorlás kereskedelmi hajók, még a legnagyobbak is, alig hordozzák a felét azon rengeteg számú vitorláknak, melyekkel egy háromfödeles régi sorhajó fel volt szerelve magas árboczain négy-öt emeletben. Ugyanis a kereskedőhajókon a lehető legszűkebbre kell a vitorlák kezeléséhez szükséges legénység számát, költségkimélés tekintetéből, szorítani, holott Nelson idejében egy háromfödeles ezer emberrel is rendelkezett, tehát volt, a ki kezelje a sok vitorlát, rudat, csigát, kötelet stb. Southey maga is nem egyszer téved a hajóműveletek leirásában s a tengerészeti kifejezések használatában. Erre czélozva mondja Morley Henrik, Southeynek kiadója, a mű első megjelenésekor írt bevezetésében, hogy : „óvatosan járkált közöttük, mint macska az edények közt“. Hogy nem tengerész létére tévedései oly gyérek, ez azon nagy gond mellett tanúskodik, melyet a hajóműveletek és műszavak megtanulására fordított, hogy az őt lelkesítő feladatnak e tekintetben is megfelelhessen.
A magunk részéről pedig arra törekedtünk, hogy az eredetiben előforduló tengerészeti kifejezéseket ha máskép nem lehetett, körülírás útján megértessük, a hol pedig lehetett, per analogiam, a tárgy mivoltából merített új műszavakkal bővítsük eddigi szűkös tengerészeti szótárunkat.
Buzdított munkánkban azon óhajtásunk is, hogy e mű, kivált ifjabb olvasóiban, egyrészt kedvet ébreszszen a népek életében napról-napra növekedő fontosságú tengerészet tanulmányozására, másrészt hogy példát adjon nekik Nelson lángoló hazaszeretetéről és önfeláldozó kötelességérzetéről, kiről oly kiválólag mondhatjuk a római költő szerint :
In freta, dum fluvii current, dum montibns umbrae
Semper honos, nomenque, laudesque manebunt.
A mű eme kettős kiegészítését megkivánta különben az Akadémia előtt lebegett czél is, midőn a műnek magyar nyelvbe való átültetését elhatározta.
Megemlítem még, hogy Nelsonra, mind a tengeri műveletekre, mind Southey művének kritikai feldolgozására a legtöbb adatot a következő forrás- és szakművekből merítettem:
1. Sir Nicolas N. Harris. Dispatches and Letters of Vice-Admiral Lord Viscount Nelson. (A leghitelesebb forrásmű Nelson hivatalos életére nézve).
2. Russel, W. C. Nelson and the Naval Supremacy of England.
3. Brenton, Captain. The naval History of Great Britain from 1783 to 1822.
4. White, Joshua. Memoirs of the Professional Life of Horatio Nelson.
5. Chabaud-Arnault C. Histoire des Flottes militaires.
6. Sacchinelli Domenico. Memorie storiche sulla vita del Cardinale Fabrizio Buffo.
7. Troude O. Batailles Navales de la France.
8. Mahan A. T. Captain. The influence of Sea Power upon the French Revolution and Empire. The Life of Admiral Lord Nelson.
9. Morrison Alfred. The Hamilton and Nelson Papers.
10. Miles, Commander Jeaffreson. Vindication of Lord Nelson's Proceedings in the Bay of Naples.
11. Martin, Henri. Histoire de France depuis 1789 jusqu'à nos jours.
12. Laughton, J. K. Nelson. The Battle of the Nile. The Nelson Memorial.
13. James, William. The Naval History of Great Britain from 1793 to the Accession of George IV.
14. Elliot, Sir Gilbert. Life and Letters of.
15. Drinkwater, Bethune. A Narrative of the Battle of St. Vincent.
16. Beatty, William, M. D. The death of Nelson.
17. Allen, Joseph. Life of Lord Viscount Nelson. Battles of the British navy.
18. Sir Berry, Edward. Narrative of the Proceedings of H. M. Squadron under the command of Nelson.
19. Clarke and M'Arthur. Life of lord Nelson.
20. Jurien de la Gravière, Admiral. Guerres Maritimes.
21. Sir A. Phillimore, Admiral. The last of Nelson's Captains.
22. Anonymous. (Harrison.) Letters of lord Nelson to Lady Hamilton.
23. Harrison. Life of Horatio Lord Viscount Nelson.
24. Kenessey Albert, hajózási műszótár.
25. Webster's Unabridged Lexicon.
26. Kronenfels, Die Marine.
27. Tyffe, History of modern Europe.
28. Walpole, History of England.
29. Phipps kapitány jelentése a tengernagyi hivatalhoz 1774-ben (kéziratban).
Kutatásaim eredményét az eredetiben előforduló összes tengerészeti műszavak magyarázatával s ezek betűsoros kimutatásával együtt az olvasó megtalálja a munka végén külön részben egybefoglalt Jegyzetek közt.
A fordító.
1 Life of Horatio Lord Viscount Nelson és Letters of Lord Nelson to Lady Hamilton. [vissza]
2 A Dabovich-Heinz-féle német, olasz, franczia és angol tengerészeti szótár, melynek kiegészítő része 1900-ban jelent meg, 2438 lapon 58,900 szót tartalmaz. [vissza]
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
