SUGÁR : Heves megye és Eger visszafoglalása a töröktől (előszó)
Az 1685–1687. esztendők sorsfordulóknak számítanak Heves és Külső-Szolnok vármegyék, s bennük elsősorban Eger számára, hiszen Hatvanban 142, Szolnokon 133, s Egerben 91 évi török uralomnak vetettek véget a keresztény fegyverek.
A törökök 1683-ban megindított és részükre tragikus kudarcba fulladt Bécs elleni hadjárata egészséges reakciójaként végre kezdetét vette a magyarországi hódoltság felszámolása, a hosszú és véres hadjáratok, ostromok és csaták árán hazánk visszafoglalása az oszmán hódítók uralma alól.
A szövetséges keresztény európai és magyar hadak katonai küzdelmeinek nem elhanyagolható színteréül szolgált Heves és az 1569-ben hozzácsatolt Külső-Szolnok megyék területe is, hiszen a hatalmas kiterjedésű úgynevezett „kettős vármegye” egészében a török hódoltság része volt, s olyan fontos ellenséges várak álltak területén, mint a vilájet-székhely Eger, valamint a két szandzsák-székhely: Hatvan és Szolnok. Heves és Balaszentmiklós (a mai Törökszentmiklós) török palánkjai azonban számottevő katonai szerepet e küzdelemben nem játszottak, bár a hódoltság tartama alatt stratégiai szerepük nem volt elhanyagolható.
Mivel a kettős vármegye magyar közigazgatási egységet képezett, ezért látszik célszerűnek Heves mellett Külső-Szolnokot is vizsgálat alá venni. Annál is inkább, mivel Külső-Szolnok is az egri vilájet része volt.
Az egri török haderőnek a hódítók uralma fenn- és megtartásában betöltött szerepe folytán szükségesnek találjuk áttekinteni katonai szerepüket a XVII. században a Habsburg-uralkodó elleni akciókban a vazallus erdélyi fejedelmek: Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és Apafi Mihály, valamint Thököly Imre érdekében és oldalán. Az elérhető források felhasználásával éppen ezért behatóan vizsgáljuk 1683-tól az egri beglerbég pasa hadinépe részvételét Bécs, Esztergom, Buda és Vác alatt a keresztény hadak elleni küzdelemben.
A megye maradéktalan egészének visszafoglalása nem volt egyszerű feladat az elszánt szívóssággal védekező törökök ellenében. Heves és Külső-Szolnok sűrűn hadjárásos területet képezett, népes török, sőt tatár s nem kevésbé keresztény katonaság vonult széltében-hosszában a stratégiailag fontos térségen át, s ez a lakosság számára súlyos veszélyekkel terhes korszakot jelentett.
Éppen ezen fenti okokra való tekintettel látszott szükségesnek, hogy az elérhető legkülönbözőbb források felhasználásával végre megismerhetővé váljék ezeknek a nehéz, a nép véres verítékével, kegyetlen pusztulásával terhes esztendőknek a története. A kettős megye területén 1683 és 1687 között folyt különböző török és keresztény katonai vállalkozásokat, valamint az azokkal kapcsolatos, s a lakosságot érintő eseményeket is feltártuk. A megyénkben zajlott katonai eseményeket azután az országban történt gyakorta bonyolult hadi események láncolatába, azokkal összefüggésbe állítottan mutatjuk be, hogy teljes perspektívában bontakozzék ki a nagy kiterjedésű kettős vármegye visszafoglalásának sokrétű története.
A keresztény és török erők katonai vállalkozásai mellett természetszerűen bemutatjuk mindazt, ami ezek mögött, ezekkel kapcsolatban meghúzódott. Tesszük ezt annál is inkább, hogy tárgyilagos képben tárulkozzon fel a megye visszafoglalásával kapcsolatos minden nehézség, bonyodalom s az egyre fogyatkozó és pusztuló népének sorsa. Ezen adatok tükrében ismerhetjük meg valójában, hogy minő embertelenül súlyos katonai terhek és körülmények közepette került végül is sor a megye területéről az ellenség elűzésére, a terület visszafoglalására.
Mélyen megdöbbentő az a kép is, ami gyakorta a „felszabadító” keresztény császári ezredek és tábornokaik, sőt olykor-olykor még a végvári magyar katonaság és kapitányaik részéről a megyét sújtotta.
Úgy ítéljük meg, hogy ezen esztendők hadtörténetének ezek is szerves részét képezik. Egy sor eleddig ismeretlen eseményre derült fény, ugyanakkor számtalan korábbi feltételezés vagy éppen megállapítás dőlt meg. A feltárt eseményeket minden részrehajlás és elfogultság, nem kevésbé a hódító törökség elleni minden indulat nélkül, az egykori hiteles források alapján tárgyaljuk.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
