THALY : Az 1683–iki táborozás történetéhez (bevezetés)
Mióta Bécs városa török ostrom alól lett fölszabadúlásának kétszázados évfordulóját a folyó évben ott is, Krakkóban is fénynyel ülték meg: divatba jött az 1683-ki hadjáratról értekezéseket, tanúlmányokat írni s még nem ismert új történelmi adalékokat juttatni napfényre, a hol lehet. És méltán; az 1683-ik év a török uralom történetében forduló pont, végzetes határkő, a melytől az addig — még utólsó erőfeszítésében is — oly fönnhéjázó katonai nagyhatalomnak rohamos hanyatlása kezdődik. Igaz ugyan, hogy a győzedelmes keresztyén fegyverek dicsőségét hirdető s a bécsi udvar kegyeinek tömjénező egykorú és közelkorú történetírók, és utánok az újabbkoriak, annyira kimeríték az idevonatkozó jelentősebb részletek, sőt adalékok közlését, hogy immár alig lelhetni valami újat még a levéltárak rejtekeiben is. Mindazáltal alólirott elég szerencsés volt a Magyar Történelmi Társulat f. é. kirándulása alkalmával a Főmlgú Herczeg Esterházy-családnak előttünk főúri liberalitással megnyitott kis-martoni levéltárából ily adalékokat meríthetni. És ezek annál becsesebbek, mert a nagy hadjáratnak eddig legelhanyagoltabb részére: a királyi magyar hadak 1683-iki létszámára, szervezetére, táborozására, eloszlásuk vagy Thökölyhez pártolásuk történetére s ennek benső és külső okaira, különösen a bécsi udvarnak a magyarokkal való elbánására vetnek az eddiginél hívebb és szabatosabb világot. Mint magyar történetíróknak kétszeresen kötelességünk tehát , ezekre rámutatván, a nagy, döntő hadjáratot új oldalról visszatükröző e részleteket közzétenni.
Adalékainkat legtöbbnyire az ezen kir. magyar hadak főkapitányának : hg. Esterházy Pál nádornak 1683-ik évbeli eddig ismeretlen fogalmazatai, titkárainak följegyzései s nehány hozzá írt fontos levél képezik. Ezek szétszórtan s az említett kirándulás idejéig teljesen rendezetlenül hevertek vala, s azért kerülték ki a történetbúvárok figyelmét. Vannak még a kismartoni levéltárban az 1683-ik évre (valamint általában az 1680-as és —90-es évekre) vonatkozólag hg. Esterházy Páltól más nagyfontosságú irományok is: nevezetesen a nádornak Leopold császárhoz, a bécsi udvarhoz, állam-ministerekhez stb. intézett fölterjesztései s véleményadásai, fogalmazatok- és egykorú másolatokban, prothocollumokba még maga Pál nádor által beköttetve s mind maig épségben megőrizve: »Opiniones et Literae Principis Palatini Pauli Esterházy,« etc. Ezeket azonban még id. Kovacsics Márton lemásoltatta volt, s a másolatok tőle a Nemzeti Múzeum kézirattárába kerűlvén, már Szalay László (Magyarország Története V-ik köt.) s utána Horváth Mihály által részben fölhasználtattak. Mi tehát e nádori fölterjesztések- s véleményeket, mint immár ismertek- s főbb tartalmukra nézve történelmileg értékesítetteket mellőzzük, csak annyiban érintvén, a mennyiben a tárgyalási öszszefüggés kívánja; különben pedig szorítkozunk a nem e prothocollumokból, hanem eddig teljesen ismeretlen fasciculusokból kiválasztott 1683-ik évi nádori fogalmazatok s följegyzések, levelezések ismertetésére.
Midőn ezt teszszük: nem lehet czélunk az 1683-iki magyar táborozás szerves történetét megírni, — csak közlendő adatainkat kellőleg megértetni s e végből mintegy az események keretébe beilleszteni; nem múlasztván el e közben a mívelődés- és társadalom-történeti érdekű részletekre való figyelmeztetést is, ott a hol ily részletek előfordúlnak.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
