Hazánk küzdelemteljes évezredes történelme bővelkedett az ország egységét és békés fejlődését veszélyeztető politikai s hadi eseményekben.

A magyar népre talán a gyászos emlékű mohácsi csatát követő török hódítások másfél évszázadon át meg-megújuló pusztító hadjáratai hozták a legsúlyosabb megpróbáltatást.

Az isztambuli szultáni szeráj krónikaírói, nemegyszer e hadi események szemtanúi, színes leírásokat adtak ezekről a hadjáratokról.

A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága felismerte a török krónikák értékét hazánk történelme szempontjából. Ezért 1891. május 9-i ülésén megbízta Thúry József nagykőrösi gimnáziumi tanárt, jeles keletkutatót, hogy fordítsa le a XVI. századi török történetíróknak a Magyarország és az Oszmán Birodalom XIV—XVI. századi kapcsolataival foglalkozó leírásait.

Thúry József 1893-ban és 1896-ban kétkötetes munkájában tett eleget feladatának.

Nagyobb hadjáratait maga a szultán vezette, akit ide többnyire udvari történetírója is elkísérte. Feladata és kötelessége volt az uralkodó hatalmának, bátorságának, dicső haditetteinek, páratlan hódításainak a megörökítése. A keleti mesevilág színes képeivel átszőtt tudósításokat azonban mindenekelőtt a török győzelmek túlzó magasztalása hatotta át. Ezeknek a szemtanúknak a szemléletes leírásai többnyire nélkülözik a történelmi tárgyilagosságot, mégis hozzásegítenek bennünket a hódoltság kori hadi események, városaink és váraink ostromának közelebbi megismeréséhez.

Thúry József igényes fordítása irodalmi értékű, figyelemre méltó munka. A forráskiadvány azonban a maga idejében is nagyon kis példányszámban jelent meg, így napjainkban már nehezen hozzáférhető. Ezért közlünk jelen kötetünkben e ma már ritkaságnak számító munkából olyan szemelvényeket, amelyek az 1526 és 1566 év közötti hadjáratok eseményeit ismertetik, természetesen török szemszögből. (Thúry József kötetének írásmódját — helyesírását, névmegjelöléseit — változatlanul hagytuk!)

A hadi eseményekre, a mohamedán időszámításra, a források török szavaira vonatkozóan Thúry József jegyzeteit használtuk fel. A török források szövegéhez fűzött rövid bevezető írásokat a szövegválogatást végző Kiss Gábor készítette. A válogató jegyzeteit, hogy Thúry jegyzeteitől meg lehessen különböztetni, Kiss Gábor névjegyével (K. G.) közöljük.

Jelen kiadványunkat abban a reményben bocsátjuk utjára, hogy a török történetírók említett időszakra vonatkozó munkáinak szemelvényes közreadásával eredményesen járulunk hozzá hazánk hódoltság kori történelmének jobb megismertetéséhez.