Afganisztán – 1979-89-99-2009 (előszó)
Afganisztán története a tavalyi évben hármas évfordulóhoz érkezett, az 1979-es szovjet intervenció és az 1989-es kivonulás, Magyarország 1999-es NATO csatlakozása, 30, 20, illetve évtizednyi távlatból történő visszatekintésre, immáron nemzedéknyi és történeti időintervallumból történő rálátásra nyújtott módot, és lehetővé tette a világ e ma is forró pontjának történeti, katonai, biztonságpolitikai és politológiai elemzését.
A téma többszörösen is érdekes és aktuális, hiszen a terrorizmus világméretűvé válása és elterjedése szorosan összefügg az Afganisztán problematikával, ez pedig napjaink egyik legégetőbb kérdése, hiszen a nyugati polgári demokráciák létformáját és mindennapi életét alapjaiban veszélyezteti. A témának egyetemes történeti, világpolitikai összefüggései mellett erőteljes magyar vonatkozása is van, hiszen Magyarország, mint immáron több mint egy évtizede NATO tagállam, népessége és anyagi lehetőségeinek függvényében részt vállal a kérdés megoldásában, elsősorban a humanitárius kérdések kezelésében és a Tartományi Újjáépítési Csoport (MHPRT) révén az újjáépítésben.
Mindezekért a Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézetének Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoportja, a MOSZT egy sikeres rektori pályázat elnyerését követően 2009. október 28-án konferenciát szervezett a hármas évforduló alkalmából. A téma ma már három évtizednyi távlata miatt egyszerre nyújt vizsgálódási terepet a történettudomány, napi aktualitásai miatt a politológia művelői számára, a magyar katonai részvétel és a terrorizmussal történő kapcsolódási pontok pedig katonák, biztonságpolitikai szakemberek részvételét és hozzáértését igényelték a téma feldolgozásában. Éppen ez lett a konferencia minden résztvevő által méltatott legértékesebb vonása, hogy az egyes tudományterületek képviselő kimozdultak saját szűken vett szakmai köreikből, és más diszciplínák képviselőivel közösen dolgoztak fel egy nemcsak történetiségében, hanem napi aktualitásaiban is rendkívül fontos és érdekes témát. Különösen izgalmas része volt a konferenciának, hogy az előadók között politológusok, biztonságpolitikai szakértők mellett gyakorló katonák, veteránok, illetve ma is aktív honvédtisztek is felléptek, így első kézből hiteles anyaggal, vizuális háttérrel és statisztikákkal támasztották alá mondandójukat.
A szervezők úgy döntöttek, hogy a konferencián elsősorban a meghívott külső előadók szerepeljenek, hiszen őket a hallgatóságnak nem áll módjában rendszeresen hallgatni, ugyanakkor a téma felvezetése és jobb megértése érdekében a szervező kutatócsoport a MOSZT, illetve a vele a program kimunkálásában szorosan együttműködő Magyar Hadtudományi Társaság az egyetemi hallgatók számára a konferencia tematikájához szorosan kapcsolódó kísérő előadássorozatot tervezett saját szakemberei közreműködésével. Mind a konferencián, mind a kísérő előadássorozat esetében a szervezők tudatosan vállalták a sokszínűséget, ami előbbi esetben az előadók eltérő előképzettségében, utóbbinál pedig abban nyilvánult meg, hogy doktorandusz hallgatótól kezdve az elismert professzorig számos kutatónak biztosítottak előadási, s jelen kötetben publikálási lehetőséget, elfogadva az ezzel időnként óhatatlanul együtt járó színvonalbeli, szakmai egyenetlenségeket.
A konferencia létrehozásában, már a szervezési fázistól kezdve számos fórum, műhely, szervezet működött közre, ami különösen a jelenlegi hazai állapotokat tekintve példaértékűnek mondható. A MOSZT mint főszervező mellett kezdettől óriási apparátussal és lelkesedéssel részt vett a program létrehozásában a Politológus Hallgatók Országos Egyesülete, maga mögött tudva PTE BTK Politika Tanulmányok Tanszékének támogatását, s a szervezőmunkán túl „afgán” birkapörköltjével pedig hangulatos, önálló kísérőprogrammal járult hozzá a rendezvény sikeréhez. A Magyar Hadtudományi Társaság Dél-dunántúli Tagozata pedig a konferencia szakmai koncepciójának kialakításában, illetve az előadók körének meghatározásában működött rendkívül értőn és aktívan közre. A számos külső partner közül kiemelkedő szerepe volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Karának, amely számos előadót küldött, illetve javasolt a konferenciára, lehetővé téve a téma bölcsészhallgatók számára merőben más nézőpontból történő megközelítését, valamint afgán ruhák, eszközök bemutatásával, színvonalas kísérőprogramot, kiállítást szervezett az előadások mellé.
A konferenciát nemcsak a helyszínen követte folyamatosan kb. 120 hallgató a PTE BTK Vargha Damján Konferencia termében, hanem „High-tech” műszaki megoldással, videó közvetítés révén a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar közel 100 hallgatója is részese lehetett az előadásoknak.
Jelen kötet a rendkívül jól sikerült konferencia és annak kísérő előadásai, valamint egy, a történeti előzményeket bemutató tanulmány anyagát tartalmazza. A konferencia tematikájának megfelelően időrendben követik egymást az egyes írások, ahol a keretet a Pécsi Tudomány Bölcsészettudományi Kar dékánjának, prof. Dr. Fischer Ferencnek a felvezetése, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar dékánjának, Dr. Felházi Sándor ezredesnek a zárszava adja. Ezúton köszönjük Dr. Lippai Péter ezredes úrnak, hogy a kötet illusztrációjához elengedhetetlen fényképgyűjteményét a felhasználhattuk.
Bár valamennyi, a konferencián elhangzott előadás írott változatát nem sikerült megszereznünk, a beérkezett anyagok olyan színvonalúak és terjedelműek voltak, hogy a szerkesztők így is nyugodt lélekkel a kötet összeállítása és közrebocsájtása mellett dönthettek.
S bár a rendezvény tudományos jellegű volt, konferenciánkkal és kötetünkkel egyúttal ki kívánjuk fejezni tiszteletünket az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonák helytállása, s az ott elhunytak emléke előtt.
Pécs, 2010. október
Dr. Bebesi György egy. docens
Felelős szerkesztő
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
