ÁGOSTON : Szarajevótól a trianoni békediktátumig (ajánló)
A könyv szerzője – Ágoston Sándor – 1946. július 17-én Gyomán született.
Középiskolai tanulmányait 1966-ban Debrecenben fejezte be. Ezt követően gyári munkásként dolgozott. A sorkatonai szolgálat letöltése után munka mellett folytatta felsőfokú tanulmányait.
Mérnöki, középiskolai műszaki tanári végzettsége után az ELTE-n politológusi-, a KLTE-n középiskolai történelem szakos tanári, majd a BME-n közoktatás-vezetői oklevelet szerzett. Történész doktori disszertációját 1996-ban az ELTE-n védte meg.
1980-tól nyugdíjba vonulásáig Dévaványán pedagógus. A helyi általános iskolában tanít, majd a dévaványai ipari iskolát szervezi-vezeti. Munkássága nyomán jött létre az önálló Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskola, melynek első (alapító) igazgató-tanára volt. Lakóhelyén – immár a negyedik ciklusban – városi képviselőként, az oktatási-, közművelődési- és sportbizottság elnökeként tevékenykedik.
Első könyvét 1995-ben írta – A Szociáldemokrata Párt története Békés vármegyében 1944–48 – címmel. Második műve a – Dévaványai önkéntesek és honvédek az 1848–49-es szabadságharcban – 2000-ben jelent meg. 2003-ban, helytörténeti munkaként született meg a harmadik könyve – A dévaványai középfokú oktatás megvalósítása 1989–1999. Negyedik, mondhatni nagy művét 2005-ben juttatta el kedves olvasóihoz – A hazáért és a szabadságért – előre! Gyomaiak és endrődiek a dicsőséges 1848–49-es szabadságharcban – címmel.
Jelen könyvében a szerző a magyar történelem egyik legdrámaibb szakaszát, az I. világháború harctéri eseményeit, a Nemzeti Tanács és a Tanácsköztársaság történéseit, a gyomai, endrődi és dévaványai honfitársainkra nehezedő román katonai megszállás terheit, a szégyenletes trianoni „békediktátum” megszületését tárja az érdeklődő honfitársak elé. Könyvében emléket állít a magyar katonáknak, közöttük a gyomai-, endrődi- és dévaványai honfitársaink bátor helytállásának, akik életüket áldozták Európa különböző harcmezőin az ezeréves Magyarországért, a hazáért. De fejet hajt azon hontestvéreink emléke előtt is, akik a megszálló román katonai kegyetlenkedéseknek lettek vétlen áldozatai. S mindezt betetézte a ránk erőltetett trianoni „békediktátum”, amely egész magyar nemzetünket sújtotta mély gyásszal – a Szent István-i Magyarország szétszakításával. A magyar népet azonban ez a „embertelen, méltatlan trianoni eljárás” sem tudta megsemmisíteni, mert a nagy bajban a nemzet összefogott és talpon tudott maradni!
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
