HOMOR : Hívatlan vendégként északi szomszédainknál (ajánlás)
Tisztelt Olvasó!
Homor György nyugalmazott ezredes legújabb könyvének címe „Hívatlan vendégként északi szomszédainknál (1968)”, melyben bevezető történelmi háttérként olvashatunk a cseh és szlovák nép első világháború utáni egyesüléséről, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásáról. A csehek az állami élet számos területén egyeduralomra törekedtek, mely a szlovák nép elégedetlenségét eredményezte. Mindez alapot adott ez időben az ellenzéki politikai viszonyok, majd a politikai válságnak. Bár a hatalomváltás megtörtént, eredményei még késtek, a feszültségek a politika területén és a társadalomban is erősödtek, s elvezettek a reménykedő „Prágai Tavasz"-hoz.
Az események alakulásában – írja a szerző – alapvetően a szovjet vezetés dönt. Brezsnyev célzatosan közli, hogy a csehszlovák események megoldása a Varsói Szerződés (VSZ) feladata legyen! Ennek jelentősége, hogy eddig csak a Szovjetunió hajtott végre fegyveres beavatkozást (német, lengyel, magyar példák), viszont ha a VSZ hajtja végre a beavatkozást, az növeli annak egységét, erejét a Nyugat felé. Szovjet vezetés szerint Csehszlovákiában a feszültségek nyomán ellenforradalom van kibontakozóban, a csehszlovák vezetés tiltakozik és kinyilvánítja, csak a reformok pontosítása folyik.
A szovjet vezetés már 1968 elején meghozza a döntést a fegyveres beavatkozásra. Megkezdődik a „DUNA” fedőnevű Csehszlovákia megszállását jelentő gyakorlat tervezése, szervezése, melynek előkészítése a „Sumava” fedőnevű parancsnoki-törzsvezetési gyakorlat. A gyakorlat előkészületeit a szovjetek nagy tempóval folytatták és a gyakorlat égisze alatt meglehetősen nagy erőket vontak be Csehszlovákia területére.
A szerző hitelesen tájékoztatja az Olvasót a „Sumava” gyakorlatról, hisz annak maga is résztvevője volt. Tulajdonképpen ez a törzsvezetési gyakorlat (1968. június 19 – július 2-ig) Csehszlovákia katonai megszállásának a „főpróbája” volt.
Ezt követően mintegy másfél hónapig az asztaloknál folytak a politikai csatározások, s mivel eredményt nem hoztak, sor került öt VSZ tagország részéről augusztus 20-án Csehszlovákia katonai megszállására. Ennek magyar fedőneve „ZALA” gyakorlat. A résztvevő csapatoknak 24.00 órakor kellett átlépni a csehszlovák államhatárt azzal a feladattal, hogyha szükséges, fegyverrel is segítséget kell nyújtani az ottani szocialista erőknek az ellenforradalmi erők felszámolásában, a rend helyreállításában.
A szerző reális képet nyújt az eseményekről, a kialakult helyzetről, katonáink kint tartózkodásáról, amely – talán feleslegesen – 1968. október 31-ig tartott. A csehszlovák embereknek az óhaja, elvárása nem valósult meg, azt a diktatúra elfojtotta.
Dr. Bielik János nyá. ezds.
a hadtudomány kandidátusa
KATALÓGUS | TARTALOM |