Kinek a békéje? (előszó)
Még javában folytak a Jugoszlávia ellen 1999 márciusában indított NATO-légitámadások, amikor e könyv szerzői közül hárman hozzáláttak a koszovói válság történetének és tanulságainak feldolgozásához. Röviddel később egy katonai szakértő is csatlakozott hozzájuk. Vizsgálódásaik eredményét a következő esztendőben önálló kötetben publikálták.1 Kutatómunkájuk során jól tudták, hogy mindaz, ami Koszovóban történt, csupán egy – remélhetőleg az utolsó – része annak a válságsorozatnak, amelyet Jugoszlávia 1991-ben bekövetkezett felbomlása váltott ki. A három szerző ezért elhatározta, hogy – visszafelé haladva az időben – feldolgozza a föderáció felbomlásának a történetét. Egy többéves helyszíni tapasztalatot szerzett diplomáciai szakértő csatlakozásával kutatócsoportot alakítottak, amelynek munkájában Andor László, Hámori Gergely, Kiss J. László és Sz. Bíró Zoltán is részt vett.
A szerzők elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy a nemzetközi közösség miként próbálta befolyásolni a felbomlás folyamatát, majd pedig – amikor kitört a szlovéniai, a horvátországi és nem sokkal később a boszniai háború – milyen eszközökkel szerette volna azokat megállítani vagy legalább korlátok közé szorítani. Vizsgálták az Európai Közösség első diplomáciai erőfeszítéseit, az általa létrehozott Jugoszlávia-konferencia eseményeit, majd azt a folyamatot, amelynek során az európai államok – felismerve saját katonai-politikai korlátaikat – az Egyesült Államokat igyekeztek megnyerni a fegyveres beavatkozásnak. A szerzők ezt követően az amerikai délszlávpolitika alakulását követték nyomon, amelynek során Washington eljutott a fegyveres intervencióról szóló döntéshez. Végül azt vizsgálták, hogy a daytoni békemegállapodás aláírása óta eltelt években a Nyugat a különböző nemzetközi intézmények felhasználásával miként őrizte a békét Boszniában és hogyan tartotta fenn a Daytonban kialakított boszniai "nemzetközi protektorátust".
Az olvasó ennek a munkának az eredményét tartja a kezében. A szerzők azt remélik, hogy az ilyen és ehhez hasonló kutatások elősegítik a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulóján lezajlott európai történelmi változások következményeinek jobb megértését, illetve a néhány éve még Magyarország határainak közvetlen közelében zajló, pusztító háborúknak és utóéletüknek az alaposabb megismerését. Aggodalommal látják ugyanakkor, hogy napjainkban más térségekben bontakoztak ki háborús válságok, és intenzitásuk is megnövekedett. A két könyv megírása közötti időben zajlott le a szeptember 11-ei terrortámadás, majd az Afganisztán ellen folytatott hadjárat, most pedig, amikor ezek a sorok íródnak, éppen befejeződött az iraki háború.
A szerzők
1Juhász József–Magyar István–Tálas Péter–Valki László: Koszovó – egy válság anatómiája. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. [vissza]
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
