A 2001. szeptember 11-én a World Trade Center és a Pentagon ellen végrehajtott terrortámadás a Nyugat és az iszlám világ közötti kapcsolatok természetét állította a középpontba. A támadások nyomán számtalan fontos kérdés merült fel. Vajon a támadások annak a speciális politikának a következményei voltak, amelyet az Egyesült Államok az iszlám országokkal szemben kialakított? És ha igen, úgy lehet-e a leghatékonyabban megvédeni a Nyugatot a jövőbeli terrortámadásoktól, ha ezt a politikát gyökeresen megváltoztatják? Vajon az Egyesült Államok által 2001 októberében a tálibok és az állítólagos terrorista-kiképzőtáborok ellen indított katonai válaszcsapások magukat az ügyért feláldozni kész terroristák újabb nemzedékét nevelik majd ki? Vajon megszaporodnak-e majd a nyugati célpontok elleni támadások? Vajon az Afganisztán elleni katonai akciók a leghatékonyabb módját jelentik-e a terrorizmus elleni fellépésnek? Ha a nemzetközi közösség egyetért abban, hogy bolygónk biztonságát hosszú távon csak egy módon, a „kereszteshadjáratok gondolkodásmódjának” feladásával, az iszlám világgal való konstruktív együttműködés elősegítésével lehet elérni, mi lehet az együttműködés célja?

Peter Marsden könyve a fent említetteken kívül sok egyéb kérdést is igyekszik tisztázni. Magában Afganisztánban kell kezdenünk minden komoly kísérletet, amellyel a rendkívül fontos és nehéz kérdésekre szeretnénk választ kapni. Meg kell próbálnunk megérteni az események folyamatát ebben a tragikus sorsú országban, azt, hogy a radikális iszlám erők miként váltak ilyen erősekké, miért juthatott hatalomra egy bizonyos csoportosulás, az úgynevezett Talibán, miben hittek, és ez hogyan indította el események egész láncolatát, amely a jelenlegi – és ki tudja, meddig tartó – háborúig vezetett.

Ez a könyv arról szól, hogyan érthetjük meg a Talibánt és általában véve Afganisztánt.