„Ki vagyok? És miért írok a második csecsen háborúról? Újságíró vagyok. A fővárosi Novaja Gazeta tudósítója, és ez az egyetlen oka annak, hogy láttam a háborút – kiküldtek tudósítani.

Ezért utazom el minden hónapban Csecsenföldre 1999 júliusa óta. Természetesen keresztül-kasul bejártam Csecsen földet...

Emberek telefonálnak a szerkesztőségbe, leveleket írnak, és nagyon gyakran kérdezik ugyanazt: »És miért írja mindezt? Minek ijesztget minket? Miért kell ez nekünk?« Meg vagyok győződve arról, hogy így kell lennie. Egy egyszerű okból kifolyólag: mi ennek a háborúnak a korában élünk, és mindenképpen felelnünk kell érte. És nem lehet a klasszikus szovjet válasszal felelni: úgymond nem voltam ott, nem vettem részt...

Hát csak tudjanak róla. És akkor nem lesznek cinikusak. És nem lesz elhamarkodott és szörnyű személyes véleményük arról, hogy ki kicsoda az Észak-Kaukázusban, és hogy vannak-e ott manapság hősök...”

Anna Politkovszkaja 1999-től, a második csecsen háború kezdetétől (az első 1994–1996-ig tartott) közel három éven keresztül havonta tíz napot töltött Csecsenföldön. A moszkvai liberális Novaja Gazeta hétfői és csütörtöki számában az egyetlen orosz újságíróként beszámolt a háborúról, arról hogyan szenved a civil lakosság az orosz hadseregtől és saját forradalmáraitól egyaránt. Nemzetközi hírnevét az hozta meg, hogy közvetített a moszkvai túszdrámában.