VOROŠILOV : A marsall ifjúsága (előszó)
Az olvasóhoz
Idős korában, különösen ha nagy és nehéz utat járt meg élete során, minden ember elérkezik ahhoz a pillanathoz, amikor szeretne visszatekinteni mindarra, amit átélt, szeretné feltámasztani emlékezetében a komor és szép éveket.
Az emberek sorsa éppúgy különbözik, mint ahogy maguk az emberek sem hasonlítanak egymásra: mindegyiknek megvan a maga arca, jelleme, megvannak a maga hajlamai, szokásai, céljai. De azoknak az azonos nézeteket valló forradalmároknak az életében, akik pártunk tagjai, sok a közös vonás. Nekem az a szerencse jutott osztályrészül, hogy immáron több mint hatvan esztendeje vagyok párttag. Mi mindannyian önzetlenül szolgáljuk a nép érdekeit, fáradhatatlanul küzdünk azért, hogy a nép élete jobb legyen. Ezért azok a nehézségek és megpróbáltatások, amelyekből valamennyiünknek kijutott, nem választhatók el a kommunizmus diadaláért vívott közös harcunktól. Ezeknek a megpróbáltatásoknak az elbeszélése nyomán az olvasó talán tisztábban fogja maga előtt látni azt a valóban titáni harcot, amelyet népünk a kommunisták nagy pártjának, Lenin pártjának vezetésével folytatott a forradalom előtt, és azokat a világtörténelmi jelentőségű győzelmeket, amelyeket pártunk és népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után elért.
Nem hiszek a predesztinációban, de hálás vagyok a sorsnak azért, hogy éppen az az út jutott osztályrészemül, amelyet végigjártam Nincs szebb sors, mint munkásembernek és a forradalom katonájának lenni! És boldog vagyok, hogy donyeci proletárok edzettek munkássá, hogy részt vettem három forradalomban, láttam és hallottam, személyesen ismertem a nagy Lenint, teljesítettem megbízásait, védelmeztem hazánkat a szovjethatalom első időszakában a fehérgárdisták és a külföldi intervenció ellen, a Nagy Honvédő Háború vészterhes esztendeiben a Hitler-invázió ellen, hogy részese voltam a rohamos szocialista, kommunista építésnek.
A néppel együtt tettem meg azt a nagy és nehéz utat, amely a kizsákmányolók korlátlan uralmától elvezetett a szabadsághoz és az igazi néphatalomhoz, az elmaradottságtól a haladáshoz. Lehetséges, hogy a régi világról felidézett emlékeim segítségére lesznek az olvasóknak, különösen a fiataloknak abban, hogy jobban megértsék annak a világnak teljes förtelmességét és rothadtságát, hogy megfelelően becsülni tudják nagy vívmányainkat, valóban csodálatos életünket, amely a világ minden szabadságszerető népe számára például szolgál. Ha valamelyest sikerül elérnem ezt a célt, elégedett lehetek, hogy életem alkonyán munkám is erősítette a kommunizmusért vívott valóban hatalmas, össznépi harc áradatát.
Az olvasók figyelmébe ajánlva emlékezéseim első kötetét, kötelességemnek tartom, hogy megköszönjem barátomnak és segítőtársamnak, V. Sz. Aksinszkijnak azt a nagy segítséget, amelyet e munka elvégzéséhez és a kézirat irodalmi szerkesztéséhez nyújtott.
Szeretném megköszönni egyúttal egykori munkatársaimnak és segédtisztjeimnek, az elhunyt Sz. N. Orlovszkijnak, G. I. Leckijnek és R. P. Hmelnyickijnek a munkáját, akik segítettek összegyűjteni a polgárháborúra vonatkozó anyagot, továbbá köszönetet mondok L. A. Scserbakovnak, egykori segédtisztemnek és munkatársamnak, aki a Nagy Honvédő Háborúról gyűjtött anyagot számomra. Ezeket a továbbiakban fel fogom használni.*
Hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak az elvtársaknak, akik az életemmel és forradalmi tevékenységemmel kapcsolatos levéltári és egyéb anyagok felkutatásában segítségemre voltak, s akik kéziratban elolvasva művem egyes fejezeteit, megjegyzéseikkel és tanácsaikkal segítettek.
A SZERZŐ
* Sajnos, K. J. Vorosilov marsall emlékiratainak csak ezzel az első kötetével készült el. (A Kiadó megjegyzése.)
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
