A két világháború tapasztalatai, a bipoláris világrend és annak megszűnése, a technikai-kommunikációs forradalom, a globalizáció felerősödése nyomán a biztonság és a biztonságpolitika fogalma jelentősen kibővült. A korábbi, lényegében a katonai szempontokra szűkített megközelítést felváltotta egy sokkal szélesebb politikatudományi és szociológiai értelmezés. A kézikönyv összefoglalja a fogalom jelentéstartományának változásait, a diszciplína legjelentősebb iskoláit, a 20. századi nemzetközi folyamatok hatásait. Ismerteti a biztonságot fenyegető erőszakformákat, bemutatja a biztonsági és védelmi rendszereket. A 21. század biztonságképének felvázolása során áttekinti mind az új erőszakjelenségeket, mind a nem fegyveres jellegű – társadalmi, gazdasági és természeti eredetű – kihívásokat és kockázatokat. Egy-egy fejezet foglalkozik a közép-kelet-európai régió helyzetével, Magyarország biztonságpolitikai pozícióival, napjaink válságtérségeivel, valamint a globális biztonság nemzetközi architektúrájának, a nemzetközi közösség szervezeteinek átalakulásával, új identitásával. A kötetet a legfontosabb fogalmakat magyarázó glosszárium és a szakterület legjelentősebb műveit tartalmazó jegyzék zárja.