Paul Bracken meggyőző érvekkel mutatja be, hogy Európa jövője a hidegháború elmúltával sem hoz számunkra igazi megnyugvást. A keleti nukleáris fenyegetés ma több irányú és összetettebb, mint valaha. És terjed, mint a rák.

(R. James Woolsey, a CIA egykori igazgatója)

Paul Bracken nyugtalanító és fontos könyvet írt. Olyan időszakban, melyben Ázsia gondokkal küszködő nemzetei felett az Egyesült Államok a világ oltalmazójának szerepében tűnik fel, a szerző egy folyamatos, komoly és igen lényeges változásra hívja fel figyelmünket: a katonai–technikai erőegyensúly Ázsia javára történő elmozdulására. Nem kevesebb, mint nyolc ázsiai ország rendelkezik már atomfegyverekkel, illetve törekszik arra, hogy ezek, valamint az atomtöltetek célba juttatásához szükséges nagy hatótávolságú hordozóeszközök birtokába jusson. A könyvet elméleti stratégák is haszonnal vehetik kézbe, elolvasni azonban leginkább azok számára kötelező, akik Ázsiát eddig csupán óriási kereskedelmi övezetnek tekintették, és soha nem látták át régióinak belső vetélkedését, politikai ambícióit, és egyre erősödő katonai képességeit.

(Paul Kennedy, a „Nagyhatalmak tündöklése és bukása” szerzője)

A „Tűz keleten” rendkívül szakszerű, ugyanakkor a fegyverkezés és a biztonságpolitika megszokott fogalomrendszerén merészen túllépő, érdekfeszítően megírt munka. A bipoláris világhatalmi szerkezet széthullásával együttjáró kockázatokat, biztonságpolitikai feszültségeket elemző művében Paul Bracken figyelmeztet arra, hogy az erőszak és a háború új formáival szemben a nagyhatalmak hagyományos katonai eszköztára már nem elég hatékony. A szerző mindezt értékes adatokkal, a legjobb szakértők írásaiból vett érvekkel és saját, megfontolásra érdemes következtetéseivel tárja elénk; egyszerre ostromolva az olvasót felzaklató felismerésekkel és a téma horderejéhez méltó, szakszerű felvilágosításokkal.

(Harsányi Iván, történész)