ḤAMZA – STEIN : Szaddam bombáját gyártottam (fülszöveg)
Egy iraki tudós beszámolóját olvashatjuk arról, hogyan tudta Bagdad atombombáját cinikus amerikai, francia, német valamint brit beszállítók és szakértők segítségével megtervezni, és e projektet titokban tartani. Fény derül arra is, hogyan maradhatott mindez rejtve az ENSZ ellenőrei előtt az Öbölháborút követően. Napjainkban – állítja – Szaddam Husszein mindössze hónapokra lehet attól, hogy ténylegesen működő atombombát hozzon létre, s a szándék, hogy ezt használni is fogja, megkérdőjelezhetetlen.
„Ne gyere nekem a törvénnyel! Törvény mindaz, amit én egy cetlire firkantok.”
– Szaddam Husszein
1994-ben – miután húsz éven keresztül dolgozott Irak atomfegyverén – Dr. Khidhir Hamza több mint vakmerő szökésre vállalkozott, hogy figyelmeztesse a CIA-t Szaddam nukleáris ambícióira. Sajnos, nem járt sikerrel. Miután az illetékesek kinevették és elzavarták, kemény, megpróbáltatásokkal teli utazás következett, három kontinensen keresztül, nyomában iraki titkosügynökökkel. A rendkívüli tudós végül Magyarországon, az amerikai nagykövetségen talált nyitott fülekre. E könyvben először tárja nyilvánosság elé hajmeresztő történetét, s figyelmezteti a világot arra, hogy Szaddam Husszein még mindig lázasan dolgozik a bombán, és ha sarokba szorítják, használni fogja.
Dr. Hamza az iraki diktátor személyiségével kapcsolatban is megdöbbentő és mindeddig teljesen ismeretlen képet mutat be az olvasóknak: feltárja Szaddam alkoholizmusában gyakori dühkitöréseit, nőügyeit, a baktériumoktól való beteges rettegését, valamint beszámol az alárendeltek hidegvérrel történő lemészárlásáról. Dr. Hamza, az elnöki palota volt lakója, az egyetlen olyan kiugrott alattvaló, aki életben maradt, és megírhatta az iraki legbelső körről, annak ügynökeiről és verőlegényeiről, valamint brutális vezérükről szóló, első kézből származó, bennfentes jellemzését.
A Szaddam bombáját gyártottam a pokol minden zugát megjárt ember utazásának regénye. Dr. Hamza beszámol arról, hogy őt, az egykor békés tanári foglalkozásra és nyugodt amerikai életre készülő MIT és a Floridai Állami Egyetem hallgatóját, annak idején hogyan utasította a rezsim arra, hogy hazatérjen, valamint milyen módon vitték bűnbe, és vették rá egy felvázolt atomkutató fényes jövőjének ígéretével, hogy atombombát tervezzen. S ha mindezt visszautasítja, ennek árát abban a világban embertelen kínzással és halállal kellett volna megfizetnie.
Az iraki bomba szülőatyja, Dr. Hamza, szinte a semmiből alkotta meg a szerkezetet, az Egyesült Államok Los Alamos-i laboratóriumaiból származó, második világháborús tervrajzok segítségével, miközben mindvégig szökésének tervét dédelgette. Kollégáival együtt titkon azt remélték, sikerül úgy elnyújtaniuk a bomba befejezését, hogy Szaddam akkor már nem lesz hatalmon. A diktátor azonban keresztülhúzta számításaikat, s szinte korbáccsal hajszolta a tudósokat, hogy megfeszített ütemben végezzék a feladatot: célja az volt, hogy ha kezdetleges atombombát építenek is, de le tudják dobni Izraelre. Dr. Hamza utal rá, hogy ha az amerikai és a szövetséges erőket nem mozgósítják olyan gyorsan a Sivatagi Vihar hadműveletéhez, akkor Szaddam valószínűleg végrehajtotta volna ördögi tervét, mivel – ha kevés volt is az uránium – a szerkezet elkészült. Ma is készen áll.
Dr. Hamza, meneküléséről, a CIA ügynökeivel történt első, kudarcba fulladt kapcsolatfelvételéről, valamint külföldre távozásáról szóló
elbeszélése olyan felfokozott izgalmat közvetít, mintha az olvasó egy mesterien megírt, kémekkel teli akcióregény lapjait forgatná.
Miközben napvilágra kerül:
A Szaddam bombáját gyártottam nem csupán megrázó politikai és tudományos leleplezés, hanem izgalmas kalandregény, melyet letenni képtelenség.
