A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi alapképzési- egyetemi kiegészítő alapképzési szakjai, felsőfokú szakképesítést nyújtó szaktanfolyamai szakirányú átképzési szakjai nappali, levelező és távoktatásos formában egyaránt megköveteli a korszerű tananyagokkal való ellátást. Ezeknek a tananyagoknak – tartalmi vonatkozásokban – a korszerűségen túlmenően, meg kell felelni az elfogadott NATO STANAG-ek követelményeinek is. E célt szem előtt tartva készült ez a jegyzet.

Az ország és az ország lakossága biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására tett erőfeszítések és bekövetkezésük esetén a lakosság megóvása érdekében hozott intézkedések hosszú történelmi múltra tekintenek vissza. A biztonsággal kapcsolatos elgondolások értelmezése a hidegháború évei alatt az államokat fenyegető veszély, fegyveres támadás elhárítására, illetve a lehetséges támadó fél elrettentésére irányultak.

A katonai erőre épülő bipoláris világ felbomlása az 1989–90-es évektől kezdődően jelentős változásokat eredményezett. A világméretű nukleáris háború veszélye megszűnt, az államok közötti nyílt fegyveres összecsapás lehetősége minimálisra csökkent, ugyanakkor jelentősen megnőtt a helyi konfliktusok veszélye. Jellemzővé váltak az ideológiai, vallási, etnikai, nemzetiségi viták, amelyeket főként a stabilitás hiánya okozott. Megnőtt a környezeti katasztrófák, etnikai, vallási konfliktusok, a nemzetközi terrorizmus által kiváltott válsághelyzet, veszélyhelyzet lehetősége. A biztonság katonai elemével szemben mind jobban előtérbe került a gazdasági és etnikai dimenziók – elég, ha térségünkre gondolunk – amelyek az új biztonsági kihívások alapját képezik.

2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokban végrehajtott terrorakció-sorozat új fejezetet nyitott a terrorizmus-ellenes küzdelemben. Ez bebizonyította, hogy fokozottan fel kell készülnünk a terrorizmus elleni harcra, amely új kihívások elé állítja a honvédelmi és a rendvédelmi szerveken túl a közigazgatás szervezet és intézményrendszerét, valamint minden más szervet, intézményt, amelyek az ország védelmi és annak részeként a honvédelmi feladatokban részt vesznek. Az új típusú fenyegetettség fő jellemzője az aszimmetria, melynek lényege, hogy nem köthető konkrét országhoz, ennek ellenére globális fenyegetettségre kell felkészülni.

Az új helyzet új feladat elé állítja a politikai vezetést, a közigazgatást (államigazgatás, közigazgatás, önkormányzati igazgatás) és ezzel együtt megnő a szerepe a honvédelmi rendszer elemét képező védelmi igazgatás szerveinek is, felkészülni korunk új kihívásaira. Az új kihívásoknak elébe kell menni, nem lehet ölbe tett kézzel várni a megoldást, fel kell készülni, és fel kell készíteni azokat a szerveket, amelyek egy kialakuló válságot egy új minősített időszakban kezelni tudnak, továbbá fel kell készíteni a várható veszélyekre való reagálásra úgy fizikai, mint pszichikai vonatkozásban az ország lakosságát is.

A válságkezelés, a biztonság megteremtése összetett feladat a politikai (diplomáciai) aktusoktól egészen a fegyveres cselekményekig. Ez adja a jegyzet aktualitását, ez vezetett arra, hogy a jegyzetben értelmezésre kerüljenek a védelmi igazgatás feladatai, szervezetrendszere, helye és szerepe a válságkezelés nem katonai feladataiban. Ebben a tevékenységben nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat az új kül- és biztonságpolitikai kihívásokat sem, amelyek a NATO változó stratégiájából és az Európai Unió bővítési folyamatából következnek.

A jegyzet célkitűzése az, hogy bemutassa a minősített időszakok kezelésében részt vevő szervezetek közül a védelmi igazgatás rendszerét, abból a szemszögből, hogy a védelmi igazgatás központi, területi és helyi szervei milyen feladatokat látnak el a ezen időszakok kezelésében, továbbá a megváltozott helyzetből adódva milyen új feladatra kell felkészülnie, milyen új követelményeknek kell megfelelnie. Ennek érdekében a jegyzet öt fejezetből áll.

Az első fejezetben elemzésre kerül a korszerű biztonság értelmezésén keresztül a biztonság és a honvédelem kapcsolatrendszere.

A második fejezet történeti áttekintést ad a hazai védelmi igazgatás modern kori történetéről.

A harmadik fejezetben bemutatásra kerül a védelmi igazgatás jelenlegi feladat- és szervezetrendszere, helye és szerepe a honvédelem rendszerében.

A negyedik fejezet a védelmi igazgatás minősített időszaki működésének jogi alapjait veszi górcső alá.

Az ötödik fejezet a védelmi igazgatás lehetséges feladatait taglalja válságidőszakokban.

A jegyzet végén a könnyebb érthetőség céljából a témához kapcsolódóan összefoglaló jelleggel ábrákat helyeztünk el, melyek a biztonság korszerű értelmezéséhez és, ezen keresztül az ország védelmi felkészítését ellátni hivatott védelmi igazgatási tevékenységekhez kapcsolódnak.