Katonapolitika – könyvek

HORVÁTH : Katonai érdekvédelem (bevezetés)

 

Az érdekvédelem a Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint: valamely osztály, réteg, egyén érdekeinek szervezett védelme. Ebből eredően a honvédelmi és egyéb a honvédelemhez kapcsolódó törvényekben megfogalmazott érdekvédelmi jogosultságok olyan alapvető gondoskodást kell, hogy jelentsenek, melyeket joggal várhatnak el a honvédelmi területen dolgozók és adott helyzetben a honvédelmi kötelezettséget teljesítők az államtól, a Magyar Honvédségtől. Az is nyilvánvaló, hogy e tevékenységet szoros együttműködésben kell végezni a katonai szervezeteknek, a katonai igazgatás helyi szerveinek, valamint a helyi önkormányzatoknak. Végezetül, mindezekből az következik, hogy az érdekvédelmi tevékenység ezen a területen államigazgatási eljárás keretében történhet, s a személyügyi szervek egyik fő feladatát képezi.

A honvédelem nemzeti ügy, ezért a honvédelmi feladatokat teljesítő személyek megbecsüléséről és jogos érdekeinek védelméről az állam gondoskodik. Ez az állami gondoskodás olyan kedvezmények biztosításában nyilvánul meg, amelyekre a polgári életben az állampolgárok nem szereznek jogosultságot. Az így biztosított jogosultságok egy része pénzbeli vagy természetbeni ellátás, más része pedig ingyenes szolgáltatásokat nyújt a honvédelmi feladatokba bevont személyek, s részben a hozzátartozóik részére.

A honvédelmi feladatokba bevont és ilyen irányú kötelezettségüket teljesítő személyek a többletkötelezettségük ellensúlyozására, széleskörű kedvezményekre jogosultak. A kedvezményre jogosult személyek közé tartoznak azok is, akik a polgári védelmi kötelezettségüket teljesítik, továbbá akiket a honvédség bármilyen okból megjelenésre kötelezett.

A legfontosabb ellátások a sorkatonai szolgálatra bevonuló hadkötelesek részére alanyi jogon járó bevonulási segély, a sorkatona otthon maradt gyermeke felügyeletének, napközbeni elhelyezésének biztosítása, az otthon maradt hozzátartozó rászorultságától függő családi segély folyósítása és a megjelenési kötelezettség miatt kiesett munkaidőre járó átlagkereset és az útiköltség megtérítése. A jogosultságokhoz lehet sorolni a sorkatonák leszerelésekor adható leszerelési segélyt is. Ezek az élethelyzetek külön ügyleírások témáját képezik.

Az is nyilvánvaló, hogy a jogosultságok némelyike alanyi jogú járandóság, más részük a rászorultságtól függő klasszikus segély jellegű ellátás, de van közöttük olyan is (a leszerelési segély), amelynek biztosítása a döntéshozó mérlegelése alapján történik.

 

Horváth

 


Vissza
Hadtörténeti Gyűjtemény
Vissza
Könyvek
Vissza
Katonapolitika