A katonai felsőoktatás struktúrájának és tananyagszerkezetének átalakítása tárgyában a Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem által 1998. november 22–24. között közösen megrendezett nemzetközi szakértői konferencia teljes anyagát tartja kezében a tisztelt olvasó.

A politikai rendszerváltást követően a Magyar Köztársaság biztonság- és honvédelmi politikájának változása szükségessé tette a Magyar Honvédség átalakítását. Az átformálódó honvédség új szemléletű és felkészültségű tiszteket igényel, ami megköveteli, hogy különös gondot fordítsunk kiválasztásukra, képzésükre és nevelésükre. Ezt felismerve már 1992-ben megkezdődött a katonai felsőoktatás átalakítása. Szakmai és tudományos vitákban alakultak ki azok az elgondolások, amelyek alapján reális lehetőséggé vált, hogy a magyar katonai felsőoktatás a minőségi követelményeket tekintve szinkronba kerüljön a hazai polgári és a nemzetközi katonai felsőoktatással.

Az átalakítás az elmúlt négy évben változó intenzitással és sikerességgel folytatódott, míg végül megteremtődtek a szükséges törvényi, szervezeti és működési feltételek.

Katonai felsőoktatási intézményeink az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvénynek megfelelően jogilag autonóm szervezetként működnek, közvetlen felügyeletüket a honvédelmi miniszter a humán intézményrendszert felügyelő helyettes államtitkáron és a HM Oktatási és Tudományszervező Főosztályon keresztül látja el.

Ilyen előzmények után jutottunk el napjainkhoz, amikor is célul tűztük ki az oktatás szerkezeti és tartalmi elemeinek további erősítését. Hasonló törekvések tapasztalhatók egyes NATO-országokban, valamint a szervezethez csatlakozni kívánó partnerországokban is, ezért merült fel egy, a témával foglalkozó nemzetközi konferencia megrendezésének gondolata.

"A kelet-közép-európai országok katonai felsőoktatási rendszerének és tananyag-szerkezetének átstrukturálása a katonai környezet változása tükrében" című konferencia célul tűzte ki: az egyes nemzeti katonai oktatási rendszerekben szerzett tapasztalatok összegzését és cseréjét; a speciális magyar katonai felsőoktatási szisztéma megismertetését; illetve szakértői fórumot biztosított a katonai felsőoktatás átstrukturálása terén elért eredmények és problémák feltárására. A konferencián 17 ország mintegy 50 képviselője vett részt. A vendégek között köszönthettük a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, a társ fegyveres szervek és szervezetek, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények képviselőit is.

A konferencia két, időrendben elkülönített panelben foglalkozott a katonai felsőoktatás szerkezeti és tartalmi kérdéseivel. Az első panelben a NATO-országok tisztképzési és továbbképzési rendszerének áttekintéséhez német, olasz, brit és amerikai előadókat kértünk fel. Az előadásokat követő hozzászólások és kommentárok során további ismerteket szerezhettünk a francia, a holland, a norvég és a török tisztképzési rendszerről.

A második panelben a partner országok – ezen belül elsősorban a NATO-csatlakozás első körében érintett országok – katonai képzési és felsőoktatási rendszere, illetve tantárgy-szerkezete átalakulásának célját, irányait, módszereit és tapasztalatait ismerhettük meg a cseh, a lengyel és a magyar előadók segítségével, valamint képet kaptunk a román és az ukrán katonai felsőoktatási intézményrendszer működéséről is.

A szakértői konferencia előadásai és hozzászólásai meggyőztek bennünket arról, hogy minden ország hadserege – a történelmi és kulturális hagyományokat, a nemzeti érdeket szem előtt tartva, kiinduló alapnak tekintve a rendelkezésre álló lehetőségeket és erőforrásokat – új képzési, kiképzési célokat és módszereket keres. A társadalom életébe szervesen integrált, magas színvonalú, költségkímélő és hatékony képzési rendszer kialakítása tűnt a résztvevő országok számára általánosan elfogadott célnak. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a 20. század végén különösen nehéz és komplex feladat a tisztek képzése, hiszen új kihívásoknak és követelményeknek kell nap mint nap megfelelniük. Az új képzési rendszer alapgondolata mindegyik országban az, hogy a tisztek képzési szintjének és a megrendelő által támasztott követelményeknek összhangban kell lennie. A tisztek képzésének és tovább-képzésének rendszere a tiszti karriermodell elválaszthatatlan részeként a nemzetközi elvárásoknak megfelelő, professzionalizálódó hadsereg kialakításához és formálásához szükséges személyi feltételrendszer egyik legfontosabb elemét kell, hogy képezze.

A magyar katonai felsőoktatás átalakítási folyamata nem fejeződött be, a közeljövőben kezdődik meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola egységes egyetemmé integrálása. A folyamat további, jelentős szervezeti, valamint a későbbiekben feltehetően a képzést tartalmát is érintő változásokat von maga után. A konferencián elhangzott előadások angol és magyar nyelvű közreadásával ennek a feladatnak az elvégzéséhez is szeretnénk hozzájárulni.

A kiadvány második részében mellékletként közreadjuk az írásban megküldött, a konferencia témájához kapcsolódó, de az idő rövidsége miatt a konferencián el nem hangzott hozzászólásokat is, amelyek bemutatják a magyar katonai felsőoktatási intézményekben folyó képzés szakok szerinti követelményeit és tantárgyprogramjait.

A kiadványt ajánljuk a témával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek, illetve mindazon katonák és polgári személyek figyelmébe, akik érdeklődnek e sokrétű és izgalmas téma iránt, remélve, hogy hozzájárulhatunk egy korszerű, az állandóan és gyorsuló módon változó körülményekhez alkalmazkodni tudó, hatékony tisztképzési rendszer megteremtéséhez.

Siposné dr. Kecskeméthy Klára alezredes,
Gál Anna őrnagy,
a konferencia szervezői