Az a fél évtized, amióta a magyar védelmi szektor hazai rendszerváltással párhuzamos átalakulása zajlik, mára – számos eszmecserét, vitát és próbálkozást tartalmazó folyamatban – beérlelte azokat a törekvéseket is, amelyek készen állnak a katonai felsőoktatás modernizálására. E kötet tanulmányainak sokféle szakszerűséget megjelenítő gyűjteménye, amit az Olvasó a kezében tart, e folyamat szellemi termésének a legjavát tartalmazza, jelezve, hogy az új katonai felsőoktatás struktúráinak kiépítése jelentős szellemi erőforrások tudatos bekapcsolásával történik.

A történész, a szociológus, a jogász, a pedagógus és a közigazgatási szakértő sokféle megközelítése, s a felvonultatott módszertani változatosság arról árulkodik, hogy a felsőoktatás a védelmi szektorhoz kapcsolódó intézményeiben sem egyszerűsíthető le, a használható megközelítés nem nélkülözheti a komplexitást.

A tanulmánykötet szerkezetének is jelentése van: ilyen nagy jelentőségű strukturális építkezésnél nem hagyhattuk figyelmen kívül a saját hagyományainkat, de nem tekinthettünk el a katonai felsőoktatás érvényes nemzetközi standardjaitól, az élvonal jellemző fejlődési tendenciáitól sem. A hagyományleírástól a közelmúlt-kritikán, a jelenlegi állapotjelző elemzéseken keresztül csak úgy juthattunk közelebb a jelenlegi lépéskényszereket levezérlő forgatókönyvekhez, hogy közben egyetlen megközelítést sem utasítottunk el csak azért, mert esetleg szembenállt valamiféle prekoncepcióval. Jól látható e válogatott tanulmányok között is, hogy a stratégiális kérdések mára letisztultnak tekinthető konszenzusát még ma is számos, az apróbb kérdésekben folyó vita árnyalja, amelyeket a magunk részéről továbbra sem száműzni, inkább hasznosítani kívánunk.

A hazai katonai felsőoktatás továbbfejlesztése ma kétségtelenül az egész védelmi szektor jövője szempontjából meghatározó jelentőségű. Hisz itt dől el, hogy lesz-e egyetemi végzettségű, s ezáltal a társadalmi presztízs elvárható szintjével jellemezhető szakértelmiségi tisztikarunk, a hadtudományt művelő intézményrendszerünk, hogy a védelmi politikánk orientációját a különböző dimenziókban lesz-e aki megbízhatóan aprópénzre váltja.

Az itt olvasható tanulmányok – úgy véljük – hitelesen tanúskodnak amellett, hogy a védelmi szektor rendelkezik olyan felelős szakértői gárdával, akik komolyan veszik a katonai felsőoktatás továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat, akik elkötelezettek a szakmai kvalitásaik jövő szolgálatába állítása mellett, ugyanakkor tanúskodnak amellett is, hogy birkózásunk a világunk változásával olyan bonyolult kérdéseket vet fel, amelyek kutatása és a kapcsolódó eredmények közzététele a jövőben is megérdemli a támogatást. Reméljük, hogy mindazok, akik az előttünk álló munkában támogatólag részt vesznek, vagy csak érdeklődéssel és szimpátiával kísérik a jövő katonai felsőoktatása érdekében tett lépéseinket, értelmét látják majd e gyűjtemény publikálásának.

Budapest, 1994. július 5.