NATO logisztikai kézikönyv (előszó)
Négy eseményekkel zsúfolt esztendő telt el azóta, hogy a magyar olvasók anyanyelvükön ismerkedhettek meg egy, az Észak-atlanti Szövetség félhivatalos kiadványaként tekintett kézikönyvvel. Akkor, ha nem is ritkaságszámba ment az eset, de mindenképp úttörőszámba menő vállalkozás volt. Az elmúlt néhány évben viszont a NATO politikai és katonai szervezetei, a szövetséggel kapcsolatos fogalmak egyre sűrűbben bukkannak fel mind a sajtóban, mind a tömegkommunikációban, s különösen felerősödött ez a folyamat a Partnerség a békéért program 1994-es meghirdetése, a boszniai békét megteremtő IFOR erők bevetése, s az amerikai elnök szájából elhangzott kibővülési ígéret elhangzása óta. Ebbe a folyamatba illeszkedik most e logisztikai kézikönyv megjelentetése is.
A NATO Logisztikai Vezetők Értekezlete – amely felelősségét tekintve a szövetség felső szintű döntéshozatalához tartozik, s közvetlenül az Észak-Atlanti Tanácsnak küldi jelentéseit – először a 80-as évek közepén döntött a logisztikai kéziköny kiadásáról, s a legutóbbi kiadás 1994-ben jelent meg. Ez a változat szolgált a magyar fordítás alapjául. Az eredeti kiadás időpontja magyarázza, hogy az azóta történt változások nem szerepelnek e könyvecske lapjain.
Kettős célja volt a magyar nyelvű változat megjelentetésének. Az általánosabb cél a NATO-ra vonatkozó ismeretek kiszélesítése, ami a tagságra készülő magyar szakmai és nem-szakmai közönség számára egyaránt nagyon fontos. A specifikusabb cél a hazai szakembergárda felkészítése, hogy képesek legyenek megtalálni a megfeleléseket a NATO logisztikai és a magyar hadtápszervezetek között, s hogy fel tudjanak készülni azokra a multinacionális feladatokra, amelyek már a NATO tagsági meghívó nélkül is előttük állnak. Az IFOR, illetve az SFOR tevékenységben való részvétel már jó adag gyakorlati tapasztalattal szolgált erről mind Boszniában, mind pedig az IFOR erők magyarországi átvonulásának biztosításában és bázisainak működtetésében.
Mindazon szervezetek, testületek és hivatalok megtalálhatók e kötetben, amelyek a NATO-n belül a logisztikai feladatok tervezésével, szervezésével és végrehajtásának irányításával foglalkoznak. Pontosan rögzítik a felelősségi jogköröket a parancsnokságok és a parancsnokok számára mind a szövetségi, mind pedig a nemzeti alárendeltségű, de NATO hadműveleti irányítás alá tartozó egységek számára. Ezek ismerete nélkülözhetetlen az együttműködés zökkenőmentes megvalósításához.
Számos új terminológiával és fogalommal találkozik a kötetben az olvasó, beleértve magának a logisztikának az értelmezését is. A tájainkon meghonosodott hadtáp elnevezés sok vonatkozásban rokonítható a logisztikával, de az utóbbi számos eltérő feladatot is magában foglal. A logisztika öt nagy területe – az anyagmozgatás, a személyszállítás, az infrastruktúra, a szolgáltatási tevékenység és az egészségügyi ellátás – szélesebb fogalmat és feladatot jelöl, mint a közismertebb hadtáp kategóriája. Ezért is tekintik a logisztikát a NATO-n belül a hadműveleti tervezés nélkülözhetetlen részének, amely nélkül nem oldható meg a fegyveres erők mobilitása.
Mivel a magyar hadtáp-terminológiától a kézikönyv fogalmi szóhasználata sok esetben különbözik, ezért a félreértések elkerülése érdekében szándékos szerkesztői megoldás a szó szerinti tükörfordítások – helyenként erőszakoltnak tetsző – használata. Remélhetőleg rövid idő alatt kiformálódik a megfelelő hazai szakterminológia is.
A Logisztikai Kézikönyv közreadásával a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet folytatja az Atlanti Szövetség mélyebb megismerését szolgáló kiadványok sorát. Azon meggyőződésben teszi ezt, hogy a NATO-ra vonatkozó információk szélesebb körű ismerete hozzájárul az ország külpolitikai stratégiájának megvalósításához, s az euro-atlanti integrálódásunk előmozdításához. Egyúttal itt is köszönetet mondunk mindazoknak, akik a kézikönyv fordításához, s megjelentetéséhez hozzájárultak.
Budapest, 1997. február 14.
Gazdag Ferenc
SVKI igazgató
