II. Edward király és Franciaországi Izabella gyermekeként 1327-ben került trónra, miután anyja és annak szeretője, Roger Mortimer megtámadták Angliát, és lemondatták az uralkodót, akit később kegyetlenül ki is végeztek. Edward csak névleg uralkodott, anyja és Mortimer irányították az országot, az ő zászlajuk alatt indult a skótok ellen 1327-ben. Ez a hadjárat sikertelennek bizonyult, ő maga is majdnem fogságba esett. 1330-ban magához ragadta a hatalmat, anyját bebörtönöztette, Mortimert kivégeztette.
Az ismételten Skócia ellen hadakozó király 1333-ban Halindon Hill-nél aratta első fényes sikerét. A csatában sikerrel alkalmazta azt a védekező taktikát, mely később több angol győzelem alapját képezte. Bevetette az elsöprő erejű hosszúíjakat, illetve gyalogosan küldte harcba páncélos lovasait.
Miután biztosította magát Skóciában, a francia trón felé fordult érdeklődése. A sikertelen egyezkedéseket követően háborúra került sor. Az 1337-ben kitört konfliktust később százéves háború névvel illették. Edward előbb diplomáciai szövetségeket és gazdasági egyezségeket kötött, ezzel készítve elő első franciaországi hadjáratát. 1340-ben Sluys mellett legyőzte az ellenséges flottát, de a szárazföldön többszöri kísérletre sem ért el sikert.
Negyedik hadjáratát 1346-ban indította meg. Normandiában szállt partra, rövidesen bevette Caen-t, csapatai fosztogatni kezdték a tartományt. Miután VI. Fülöp francia király erős serege megindult ellene, Flandria felé vonult. Azt követően, hogy átkelt a Somme-on, mégis felvette a harcot a franciákkal, akikre Crécy mellett súlyos vereséget mért. Mellette küzdött legidősebb fia, a Fekete Herceg is. A győzelem után Calais-t kezdte ostromolni. Közben a skótok északról megindultak ellene, de Durham-nél az angolok győztek, elfogva II. Dávid skót királyt is. 1347-ben végül sikerült bevennie Calais-t is, de a csatározások súlyos anyagi terheit nehezen viselte az ország. Az 1348-ban kitört pestisjárvány szintén oka volt annak, hogy átmenetileg elcsitultak a küzdelmek.
Az 1355-ben kiújult háború elsősorban portyázó hadjáratokat hozott, melyek hőse a Fekete Herceg lett, különösen Poitiersután, ahol II. János francia király is fogságba esett. III. Edward 1359-ben sikertelenül ostromolta Reims-et, majd miután mindkét fél kimerült, 1360-ban békét kötöttek. Ezt követően a lassanként újraszerveződő francia haderő fokozatosan visszahódította az angolok kezére jutott területeket. Edward ekkor már fiaira, a Fekete Hercegre és Gaunti Jánosra bízta a hadak vezetését. A beteg uralkodót súlyosan érintette a Fekete Herceg 1376-ban bekövetkezett halála. A következő évben ő is elhunyt, a trónt unokája, II. Richárd örökölte.
Katonai újításai mellett arról is nevezetes, hogy Angliában a lovagság az ő irányításával megőrízte dicsőségét. Megalapította a Térdszalagrendet, sokak szemében ezzel is követve az arthuri hagyományokat.