FEKETE – PAPP : Hatvani hősök arcképcsarnoka (ajánló)
„Az Idő könyörtelen Vonata végigszáguldott végtelen pályáján. Bekövetkezett az 1990-es esztendő, amikoron nagyapám édesbátyja Csányi
Imre, az utolsó veterán is meghallotta a mennyei kürtös hívójelét és csatlakozott ismét bajtársaihoz az Égi Hadseregbe. Ott vártak rá mind, ismét ifjan, felemelt
fejjel, kemény vigyázzállásban.
Nyugodjanak Békében!
(Fekete István Csaba)
„Ezerháromszázhatvan név, ezerháromszázhatvan könnycsepp Hatvan város múltjából. Ők, a felvésettek és az elfeledettek. Gyerekkoromben az
Őrszem előtt állva, gyakran tettem fel magamban a kérdést. Mit őriz itt, olyan magabiztosan ez a kőbe vésett katona? Sokszor álmodoztam róla, hogy
egyszer majd elmeséli nekem szomorú történetét. Az álom valóra vált és a szobor beszélni kezdett. Elmondta, hogy mit látott és mit hallott, hogy milyen nevet kapott a
keresztségben, mielőtt Finta Sándor kőbe faragta az arcát. Mesélt a hozzá imádkozó és tőle oltalmat váró fekete ruhás nőről. Az első
„szabad” május elsejéről, mikor körbedeszkázták és betakarták egy vörös színű lepellel. Hogy hova lett a füle és a bajonettje. A múló
évekről és az előtte elvonuló seregekről. A felírt nevek mögött lévő emberekről és azok tragikus sorsáról. Elmondta nekünk, hogy milyen nemes
feladatot kapott az Úrtól. Ezerháromszázhatvan könnycseppet kell őriznie az örökkévalóság végéig. Számunkra az Őrszem már nem csak egy kő, egy
elmosódott névsorral.”
(Papp Gyula)
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
 |
 |
|
 |
|
 |