GECSÉNYI – KATUS – ZEMEN : Sülysáp az első világháború viharában (ajánló)
A „NAGY HÁBORÚ” EMLÉKE
Egy évszázad telt el az első nagy világégés kezdete óta, amikor Európa, majd a tengerentúl hatalmasságai vak és fékezhetetlen dühvel fordultak egymás ellen. Nagyhatalmi törekvések, birodalomgyarapítási szándékok, vélt történelmi sérelmek, vagy egyszerűen a hosszú békeévek alatt elfojtott harciasság feszítették az indulatokat, amelyek hatalmukba kerítették nem csupán a politikacsinálókat, de kezdetben országaik népeit is.
Sok-sok ezer embert ragadtak el családjuk mellől, a mindennapi munkájukból, bújtattak egyenruhába és indítottak a harcterekre, ahonnan évek múltán térhettek csak haza, ha egyáltalán hazatérhettek. Egy olyan világba, amelyben semmi sem volt többé olyan, mint amit hátrahagytak. Másokat, mint az ellenfél országainak polgárait hosszú hónapokra internáltak, táborokba zártak, ahol éhezés, járványok pusztítása várt rájuk. Sokan ők sem térhettek vissza szeretteikhez. Tápiósüly és Tápiósáp lakói mindezt megtapasztalhatták. Közülük több tucatnyian maradtak a csatatereken, jöttek haza nyomorékon. Nevüket a háborús emlékművek és családjuk őrzi. A tápiósülyi internáló tábor foglyai közül ezernél többen nyugszanak a dombtető tömegsírjaiban.
Most valamennyiükre emlékezünk!
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
 |
 |
|
 |
|
 |