Harctér és fogolytábor (bevezetés)
Az első világháború a huszadik század egyik legnagyobb közösségi és egyéni traumájaként vonult be a történeti emlékezetbe. Mind a hadi események aránya és mértéke, mind a háború földrajzi és mentális színterei minden korábbi hasonló jelenségnél nagyobb változatosságot mutattak 1914 és 1918 között. Már a kortársak – a háború résztvevői és átélői – tisztában voltak azzal, hogy különleges, és történelmi léptékkel vizsgálva is fontos időkben élnek. Talán ennek hatására döntöttek úgy sokan – politikusok, diplomaták, katonai vezetők, s természetesen az „egyszerű emberek”, a közkatonák –, hogy háborús élményeiket írásban – naplóban, vagy visszaemlékezésben – is megörökítik.
Ilyen igénnyel íródott szövegeket adunk közre ebben a kötetben. A hódmezővásárhelyi Aszalai Kálmán, Marton Péter és Zádori Sándor, valamint a szegedi Balogh Gyula feljegyzéseit olvasva közelebb –„emberi távolságra” – kerül hozzánk a Nagy Háború világa. Azonban nem a nagy történeti narratívák dimenziója érvényesül ezeken az oldalakon, hanem a mindennapok históriájának és a hétköznapok történetének a nézőpontja. Ezeken a sorokon keresztül talán jobban megérthetjük, hogy az első világháborúban a magyar vidéki katona – legyen a lövészárokban, vagy éppen a hadifogolytáborban – hogy élte meg az adott – mára már történeti – pillanatot.
A könyvünkben közreadott írásokat munkatársaim – Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze, Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum tudományos munkatársa és Kovács Imre Attila, az Emlékpont irodalmára – rendezték sajtó alá. Külön öröm, hogy kiadványunk helyet kapott a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése által létrehozott, Kószó Péter alpolgármester úr vezetésével működő helyi első világháborús emlékbizottság idei projektjei között. Könyvünk nem jelenhetett volna meg az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság anyagi támogatása nélkül, amelyért ehelyütt is köszönetet mondunk.
Miklós Péter
a kötet szerkesztője
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
 |
 |
|
 |
|
 |