I. VILÁGHÁBORÚS KÖNYVEK

ZIGÁNY – BERÉNY : Tolnai : a világháboru története (előszó, 1. köt.)

gerincen, fölkap egy hópelyhet a legmagasabb csucson és szilajon lecsapja a bércek lejtőire. És megindul lefelé a kis hó pehely . . . Olyan parányi, hogy szinte látni se lehet, de amint lassan gördül lefelé: egyre több, apró hópehely ragad hozzá, hogy a milliárd és milliárd hópehely tömege, mire a völgybe ér, hatalmas lavina lesz, amely házakat és falvakat sodor el, betemet mély völgyeket és szakadékokat, gyökerestől tépi ki a százados faóriásokat.

Ilyen lavina ez a világháboru, amely véres pusztitással hömpölygött végig Európa legszebb, leggazdagabb és legértékesebb vidékein. Romokba döntött falvakat és városokat, izzó zsarátnok alá temetett évszázados kulturákat, világhirü műkincseket, népek százezreit gázolta vérbe, milliók és milliók szemébe sajtolt keserü könnyeket, és a legbarbárabb emberirtásnak örökre borzalmas eseményeivel töltötte meg a világhistória lapjait.

Parányi revolvergolyó volt az a hópehely, – az orgyilkos Princip Gavrilovics golyója, – mely ezt a szörnyü lavinát meginditotta. És épp oly hirtelen, váratlanul és orozva tört rá a mit sem sejtő világra, mint ahogy a lavina is a természet véletlen szeszélyéből támad. Ki hitte volna, amidőn 1914 március 15-ikén a magyar családok ezrei szent áhitattal emlékeztek a 48-as évek nagyszerü legendáira: ki hitte volna, hogy azok a hősies küzdelmek – a Bemek és Dembinszkyek, a Görgeyek és Damjanicsok dicsősége – mind eltörpülnek a mostani világháboru eseményei mellett, amelyek időtlen időkig lelkesiteni és riasztani fognak minden nemzetet egyaránt? . . .

Ennek a nagy, századokra szóló világháborunak a hiteles, lebilincselő története indul meg a mostani kötettel. Kezdődik azzal a nyomorult revolvergolyóval, mely egy egész nemzet reményeit döntötte sirba, mielőtt még megvalósulhattak volna, végigmegy a magyar-osztrák és német hadseregek dicsőséges haditettein, amelyekkel örök időkre parádézni fog a világhistória, és végződik azzal a békével, melyet a szövetséges magyar-osztrák és német hadseregek diadalmas szuronyai diktáltak Európának.

Nagy és magasztos események, a hősies kitartás, az elszánt vitézség és a dacos győzni akarás bámulatra méltó példái váltakoznak nagyszerü cserével ebben a kötetben, ugy hogy szinte szerénytelenség: a vállalat kiadójáról beszélni akkor, amidőn oly világfölforgató eseményekről van szó, amelyek a modern Európának egész politikai arculatát megváltoztatták. És mégis szólni kell róla, kapcsolatban a lavináról vett példázattal, amelynél találóbban se jellemezni, se értékelni nem lehetne a „Tolnai Világlapja” kulturális munkásságát.

A „Tolnai” név ma már fogalom, és pedig nemcsak Magyarországon, hanem a föld kerekségén mindenütt, ahol az irásnak és képnek – a nyomtatott betü kulturájának – értéke van. Mert amit Tolnai cselekedett és produkált Magyarországon: azt még senki se csinálta utána, – se a mi szükebb, szép hazánkban, se bárhol másutt Európában, sőt még a nagyarányu, kolosszális vállalkozások klasszikus hazájában, Amerikában se!

Megindult a „Tolnai Világlapja”, mint apró kis hópehely, és egymásután szedte föl a kultura parányi kincseit, amelyektől megnövekedve ma már lavina módjára ontja a drága és értékes könyvek özönét. De ez a lavina nem pusztit, harem teremt, alkot és nevel. Alkotja és megteremti az igazi, szinmagyar kulturát, amely nem indul szolgamódra idegen bálványok után, harem ami jót és szépet meglát az idegenben, azt hazai földbe ülteti, és nemzeti izlésünket, kulturánkat és tudásunkat gazdagitja vele. Egyuttal pedig neveli az uj generációt is, hogy a magyarrá honosult ismeretek birtokában lépést tudjon tartani a művelt Nyugattal a haladás rögös utján.

Igy születtek meg egymásután, mint a „Tolnai Világlapja” prémiumai, azok a nagy és értékes irodalmi gyüjtemények, a kultura és tudomány pompás kötetei, amelyek képben és irásban terjesztik a műveltséget, és pedig éppen a nemzetnek abban a legszélesebb rétegében, amely a kulturára és tudásra legjobban rászorult. Mert az valóban páratlan, és sehol sincs reá példa, hogy ezer és ezer család, a tudásra vágyó, de szegényebb néposztály százezrei, akik a pompásán illusztrált „Tolnai Világlapjá”-t veszik és olvassák, ennek a rivális nélkül álló képeslapnak a révén, mint ajándékot, kötetenként 3 koronáért szerezhetnek meg olyan nagyszabásu műveket, amelyek még a nagy kulturáju országokban is 15-20 koronába kerülnek.

Ez a rövid előszó nem lehet katalógus: ezért csak futólag emlékezhetik meg a „Tolnai Világlapjá”-nak egynéhány korszakos prémiumáról, amelyekből a kultura egész kis könyvtárát szerezhetik meg az előfizetők. A „Tolnai Világtörténelme” tiz hatalmas kötet, a „Sven Hedin : A rejtelmes India felé” két kötet, a „Tolnai Világlexikona” huszonöt kötet, – hogy csak ezt a néhányat emlitsük, –és ezeket a nagyszerü műveket a pompás illusztrációk olyan tömege tarkitja, hogy ehhez fogható pazar bőkezüségre talán az egész világirodalomban sincs példa.

És most: a tudásnak és kulturának erre a modern piramisára fölteszi a koronát a „Tolnai: Világháboru története”, mely két kötetben jelenik meg. A diplomáciai küzdelem, mely a véres eseményeket megelőzte, a gigászi néphadseregek irtózatos mérkőzése, a mesébe való hősiesség ragyogó példái, melyek vérrózsákkal szőtték tele a borzalmas háboru történetét, mind meg lesznek örökitve ebben a két kötetben, amely több, mint ezer képben, a nagy események szinhelyén készült eredeti rajzokkal és felvételekkel, adja meg a korhű keretet a világtörténelem legszörnyübb drámájához.

Hiteles krónikája, örök időkre szóló emléke lesz ez a két kötet az 1914/15-ik évi népek háborujának. Soha ki nem apadó forrása a nemzeti energiának, mely a legnehezebb megpróbáltatások idején is reményt és vigasztalást merithet a nagy háboru hőseinek tündöklő példáiból, melyek a duklai havasoktól az Aldunáig, Przemysl bástyáitól a namuri és antwerpeni sáncokig, soha el nem muló dicsőséggel hirdetik a magyar fegyverek diadalát. Ezért nem szabad hiányoznia ennek a könyvnek egyetlen magyar család könyvtárából se. Hogy pedig ne hiányozhassék, arról ugy gondoskodott a kiadó, hogy a „Tolnai Világlapja” minden előfizetője – tehát a legszegényebbek is – 3 koronáért szerezhessék meg kötetenként.

KATALÓGUS		TARTALOM