Amerikai tábornok, a „haderők tábornoka” cím birtokosa. A szegény sorból származó Pershing keményen dolgozott, hogy elvégezhesse a West Point-i akadémiát. Harcolt az indiánok ellen, részt vett a spanyol-amerikai háborúban, majd a Fölöp-szigeteken szolgált, 1906 és 1913 között Mindanao kormányzója volt. Miután 1916-ban Mexikóban hadjáratot vezetett Pancho Villa ellen, 1917-ben Wilson elnök őt nevezte ki az európai expedíciós csapatok főparancsnokának. E minőségében igyekezett függetleníteni magát a szövetséges befolyástól, és önállóan irányítani hadseregét, bár a hadihelyzet ezt nem mindig tette lehetővé. Szándékai ellenére az első „tisztán amerikai” nagy támadásra 1918 szeptemberéig kellett várni (Saint-Mihiel). A következő nagy offenzíva a meuse-argonne-i támadás volt, s bár nem alakult minden az elképzeléseknek megfelelően, a német védelem mégis összomlott, s a harcoló felek fegyverszünetet kötöttek. A háború után 1921 és 1924 között vezérkari főnök volt, majd nyugalomba vonult.
