Hitler 24. sz. hadműveleti utasítása a Japánnal való együttműködésről

u
Wehrmacht főparancsnokság FHQ 41. III. 5.
WFSt (L/I. Op.) ügyoszt. Nr. 44282/41 fok. Főpar.
Titkos parancsnoksági ügy14 példányban
Főnöki ügy. Csak tisztek kezéhez 2. példány

24. sz. utasítás
a Japánnal való együttműködésről.

A Führer a Japánnal való együttműködéssel kapcsolatban megparancsolta az alábbiakat.
1. A háromhatalmi egyezmény révén megalapozott együttműködés célja: Japánt a lehető leghamarabb aktív tevékenységre késztetni a Távol-Keleten. Ily módon számottevő angol erők köthetők le, és az Amerikai Egyesült Államok érdekeinek súlypontja a Csendes-óceán térségére tevődik át.
Japán győzelmi esélyei, figyelembe véve az ellenfél háborús készültségének alacsony fokát, annál nagyobbak, minél előbb kezdi meg a beavatkozást. A Barbarossa-terv ehhez különösen kedvező politikai és katonai feltételeket teremt.

2. Az együttműködés előkészítése megkívánja a japán haderőnek minden eszközzel való erősítését.
Ezért a Wehrmacht-részlegek főparancsnokságai, átfogóan és nagyvonalúan eleget téve a japán kívánságoknak, adják át a német háborús és harci tapasztalatokat, nyújtsanak hadigazdálkodási és technikai természetű támogatást. A kölcsönösség kívánatos, de a tárgyalásokat nem szabad nehezíteni. Az előtérben természetszerűleg azok a japán indítványok álljanak, amelyek rövid időn belül hasznosíthatók a hadvezetésben.
Különleges esetekben a Führer magának tartja fenn a döntés jogát.

3. A kétoldalú opertaív tervek egybehangolása a haditengerészet főparancsnokságának feladata.
E téren az alábbi irányelvek érvényesüljenek:
a) A hadvezetés közös céljának tekintendő Anglia gyors térdre kényszerítése, és ily módon az Egyesült Államoknak a háborúból való kirekesztése. Egyébként Németországnak a Távol-Keleten nincsenek sem politikai, sem katonai vagy gazdasági érdekei, amelyek okokat adnának bármiféle fenntartásra a japán szándékokat illetően.
b) A kereskedelmi háborúban elért nagy német sikerek különösen indokolttá teszik, hogy számottevő japán erőket is mozgósítsanak ugyanerre a célra. Emellett ki kell használni minden lehetőséget a német kereskedelmi háború támogatására.
c) Az egyezményben részt vevő hatalmak nyersanyaghelyzete megkívánja, hogy Japán elfoglalja azokat a területeket, amelyekre a háború folytatásához szüksége van, különösen akkor, ha az Egyesült Államok beavatkozik. Miután Japán belépett a háborúba, meg kell valósítani a Németországnak létfontosságú gumiszállítást is.
d) Anglia távol-keleti kulcsállásának, Szingapurnak a bevétele az egész háromhatalmi hadvezetés döntő fontosságú sikere lenne.
Ezenkívül az angolok más támaszpont-rendszerei elen végrehajtott támadások – az amerikai tengeri hatalom ellen csak akkor, ha az Egyesült Államok belépése a háborúba elkerülhetetlen – alkalmasak arra, hogy megingassák az ellenség ottani hatalmi rendszerét, és csakúgy mint a tengeri közlekedésre mért csapások, különféle számottevő erőket kössenek le (Ausztrália).
Az operatív tárgyalások megkezdésének időpontja egyelőre még nem meghatározható.

4. A háromhatalmi egyezmény értelmében létrehozandó katonai bizottságok csupán azokat a kérdéseket tárgylják, amelyek azonos módon érintik a három részt vevő hatalmat. Mindenekelőtt ide tartoznak majd a gazdasági háború feladatai.
A részletes meghatározás a Wehrmacht főparancsnokságának részvételével a Főbizottság dolga.
5 A Barbarossa-tervről semmiféle említés nem tehető a japánoknak.

A Wehrmacht Legfelső Parancsnokságának Főnöke.
Keitel

A kiadvány hiteléül:
Junge
korvettkaptiány

Nürnbergi per : C-75

Forrás : Mader – Stuchlik – Pehnert, ; 129-130. p.


Vissza Hadtörténeti Gyûjtemény Vissza Második világháború Vissza Dokumentumok