24. sz. utasítás
a Japánnal való együttműködésről.
A Führer a Japánnal való együttműködéssel kapcsolatban megparancsolta az alábbiakat.
1. A háromhatalmi egyezmény révén megalapozott együttműködés célja: Japánt a lehető leghamarabb
aktív tevékenységre késztetni a Távol-Keleten. Ily módon számottevő angol erők köthetők le, és az Amerikai Egyesült Államok érdekeinek súlypontja
a Csendes-óceán térségére tevődik át.
Japán győzelmi esélyei, figyelembe véve az ellenfél háborús készültségének alacsony fokát, annál nagyobbak, minél előbb kezdi meg a beavatkozást.
A Barbarossa-terv ehhez különösen kedvező politikai és katonai feltételeket teremt.
2. Az együttműködés előkészítése megkívánja a japán haderőnek minden eszközzel való erősítését.
Ezért a Wehrmacht-részlegek főparancsnokságai, átfogóan és nagyvonalúan eleget téve a japán kívánságoknak, adják át a német háborús és harci tapasztalatokat,
nyújtsanak hadigazdálkodási és technikai természetű támogatást. A kölcsönösség kívánatos, de a tárgyalásokat nem szabad nehezíteni. Az előtérben
természetszerűleg azok a japán indítványok álljanak, amelyek rövid időn belül hasznosíthatók a hadvezetésben.
Különleges esetekben a Führer magának tartja fenn a döntés jogát.
3. A kétoldalú opertaív tervek egybehangolása a haditengerészet főparancsnokságának feladata.
E téren az alábbi irányelvek érvényesüljenek:
a) A hadvezetés közös céljának tekintendő Anglia gyors térdre kényszerítése, és ily módon az Egyesült Államoknak
a háborúból való kirekesztése. Egyébként Németországnak a Távol-Keleten nincsenek sem politikai, sem katonai vagy gazdasági érdekei, amelyek okokat
adnának bármiféle fenntartásra a japán szándékokat illetően.
b) A kereskedelmi háborúban elért nagy német sikerek különösen indokolttá teszik, hogy számottevő japán erőket is
mozgósítsanak ugyanerre a célra. Emellett ki kell használni minden lehetőséget a német kereskedelmi háború támogatására.
c) Az egyezményben részt vevő hatalmak nyersanyaghelyzete megkívánja, hogy Japán elfoglalja azokat a területeket,
amelyekre a háború folytatásához szüksége van, különösen akkor, ha az Egyesült Államok beavatkozik. Miután Japán belépett a háborúba, meg kell valósítani
a Németországnak létfontosságú gumiszállítást is.
d) Anglia távol-keleti kulcsállásának, Szingapurnak a bevétele az egész háromhatalmi hadvezetés döntő fontosságú sikere
lenne.
Ezenkívül az angolok más támaszpont-rendszerei elen végrehajtott támadások – az amerikai tengeri hatalom ellen csak akkor, ha az Egyesült Államok
belépése a háborúba elkerülhetetlen – alkalmasak arra, hogy megingassák az ellenség ottani hatalmi rendszerét, és csakúgy mint a tengeri
közlekedésre mért csapások, különféle számottevő erőket kössenek le (Ausztrália).
Az operatív tárgyalások megkezdésének időpontja egyelőre még nem meghatározható.
4. A háromhatalmi egyezmény értelmében létrehozandó katonai bizottságok csupán azokat
a kérdéseket tárgylják, amelyek azonos módon érintik a három részt vevő hatalmat. Mindenekelőtt ide tartoznak majd a gazdasági háború
feladatai.
A részletes meghatározás a Wehrmacht főparancsnokságának részvételével a Főbizottság dolga.
5. A Barbarossa-tervről semmiféle említés nem tehető a japánoknak.
A Wehrmacht Legfelső Parancsnokságának Főnöke.
Keitel
A kiadvány hiteléül:
Junge
korvettkaptiány
Nürnbergi per : C–75
Forrás : Mader – Stuchlik – Pehnert, ; 129–130. p.