1944. január 27-én Krüger SS-Sturmbannführer az auschwitzi koncentrációs táborban olyan munkára kötelezett, amelynek jellegéről akkor fogalmam sem volt. Február elején több más fogollyal együtt a sachsenhauseni koncentrációs táborba szállítottak. Négy heti vesztegzár után a 19-es blokkba helyeztek át bennünket, ahol Krüger Sturmbannführer tudtunkra adta, hogy ebben a blokkban hamis pénzt gyártanak. Közölte velünk, hogy halálbüntetés terhe alatt tilos bárkinek bármit is elmondani a 19-es blokkban folyó munkáról, a tábornak a 19-es blokkon kívül őrzött foglyait is beleértve.
A 19-es blokkban, mint megérkezésem után tapasztaltam, nemcsak hamis pénzt gyártottak, hanem különböző országokban érvényes igazolványokat, útleveleket és egyéb okmányokat is. Az egész vállalkozás a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vállalkozása volt. Ezt világosan láthatta a blokk minden lakója, mert Arthur Lewin blokkfelelős »Sonderkommando RSHA« (a Birodalmi Biztonsági Főhivatal különleges munkacsapata) feliratú karszalagot viselt. Lewin megmondta nekem, hogy a vállalkozás a VI. számú hivatal F4 osztályához tartozik. Ő ezt azért tudta, mert ő kezelte az ellenőrző könyveket, amelyekbe a hamis igazolványok számait feljegyezték.
Hogy ez a különleges munkacsapat szabadságos halottak munkacsapata, a koncentrációs táborokban használatos kifejezés szerint „Himmelfahrtskommando” („mennybemeneteli” munkacsapat = halálkülönítmény) volt, azt a 19-es blokk foglyai tisztán látták, már csak abból is, hogy mindannyian kivétel nélkül zsidók vagy »félvérek« voltak, ezenkívűl mi voltunk a »titokőrzők«. S ha ez a kettő önmagában még nem lett volna elég, meggyőzhettek bennünket a következő esetek:
Könnyebb megbetegedés vagy sérülés, például ujjsérülés esetén szigorú őrizet alatt kísérték a foglyokat az orvoshoz, aki egy szót sem válthatott velük. Súlyos betegeket akkor sem vihettek a kórházbarakkba, ha a gyógyulási lehetőség fennállott. A mosdóhelyiségben tartották őket elszigetelve, s ha nem lettek jobban, likvidálták, azaz megölték őket.
Csak az amerikai csapatok 1945. május 5-én történt váratlanul gyors megjelenésének köszönhetik a különleges munkacsapat tagjai, akiket időközben Ausztriába, az ebenseei táborba (törzstábor : Mauthausen) helyeztek át, hogy az SD nem tudta valóra váltani szándékait.
Ezt a tanúvallomást önként tettem, anélkül, hogy ezért bárki is valamiféle jutalmat ígért volna, illetőleg kényszernek vagy fenyegetésnek lettem volna kitéve. Tanúvallomásom két oldalát gondosan átolvastam, majd sajátkezűleg aláírtam. Saját kézírásomban megtettem a szükséges javításokat, ezeket nevem kezdőbetűivel hitelesítettem, s ezennel eskü alatt kijelentem, hogy az általam ismertetett tények legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint megfelelnek a tiszta igazságnak.
Nürnberg, 1948. január 24.
| Peter Edel-Hirschweh |
Nürnbergi per : NG-5508
Forrás : Mader : Haramiák kincse, 168-169. p.
|
|
|
|
|
|