A birodalmi védnök hivatalában folyó évi október 9-én szolgálati megbeszélés volt, amelyen K. H. Frank államtitkár, SS-Gruppenführer értelem szerint a következőket jelentette ki:

A cseh-morva védnökség megalakulása óta pártszervezetek, gazdasági körök és a központi hivatalok Berlinben a cseh kérdés megoldására különböző javaslatokat terjesztettek elő.

A birodalmi védnök emlékiratában érett megfontolás után kifejtette álláspontját e kérdésben. Eszerint háromféle megoldás lehetséges:

a) Morvaország elnémetesítése és a cseh nemzet egy részének kitelepítése Csehország megmaradt területére. Ez a megoldás, amelynél a cseh kérdés, habár kisebb mértékben is, megoldatlan maradna, nem tekinthető kielégítőnek.

b) A totális megoldás, azaz az egész cseh nemzet kitelepítése ellen különbőző okok szólnak. Az emlékirat arra a következtetésre jut, hogy belátható időn belül nem kerülhet sor megvalósítására.

c) A cseh elem asszimilálása, vagyis a cseh nemzet mintegy felének elnémetesítése, amennyiben ennek vér és érték szempontjából értelme van. Az asszimilálásnak egyik módja lenne a csehek fokozott mértékben történő munkába állítása a birodalom területén (a határmenti szudéta területek kivételével), ami lehetővé tenné a zárt tömbben élő csehek teljes szétforgácsolását.

A cseh nemzet másik részét a legkülönbözőbb eszközökkel meg kell fosztani a hatalomtól, el kell távolítani és ki kell telepíteni az országból. Ez vonatkozik elsősorban a fajilag mongoloid csoportokra és az értelmiség nagy részére. Az értelmiségiek, akiket nemigen tudunk megnyerni eszméinknek, állandóan igényt tartanak a többi népréteg vezetésére, s ezért hátráltatnák a gyors asszimilációt és terhünkre lennének. Azokat az elemeket, amelyek útjába állnának a tervbe vett elrendezésnek, erélyesen meg kell rendszabályozni és el kell távolítani. Ez a fejlődés természetesen növekvő német bevándorlást jelent a birodalom területéről a protektorátusba.

A Führer úgy döntött, hogy a cseh kérdést a c) pont szerint (asszimilációval) kell megoldani. Elrendelte, hogy a protektorátus külső autonómiájának fenntartása mellett az elnémetesítést az elkövetkező években a birodalmi védnök hivatala egységesen hajtsa végre.

A haderő számára a fenti döntésből nem következnek különleges feladatok. Ez az az irány, amely mellett az itteni körök mindenkor síkraszállottak. Ezzel kapcsolatban utalok a „Cseh kérdés” c. emlékiratomra (mellékelve), amelyet 1939. július 12-én terjesztettem fel 6/39 szám alatt a hadsereg-főparancsnokság főnökének.

A Cseh- és Morvaország birodalmi védnökének
hivatala mellett működő katonai megbízott

Friderici
gyalogsági tábornok

Nürnbergi per : PS–862

  Facsimile

Forrás : Kraus – Kulka : Éjszaka és köd, 394–395. p.