CHANCE VOUGHT F4U CORSAIR (US)
TECHNIKAI ADATOK (F4U–1A)
| Legénység: 1 fő | Motor: Pratt & Whitney R-2800-8W, 2250 LE | Sebesség: 668 km/h (6090 m-en) |
| Fegyverzet: 6 db 12,7 mm-es Browning MG 53-2 géppuska, 2 db 545 kg-os bomba, vagy 8 db 12,7 mm-es rakéta | ||
| Súly: 3944 kg (üresen); 5032 kg (harckészen) | Csúcsmagasság: 11 280 m | Hatótávolság: 2510 km (2 póttankkal) |
| Fesztávolság: 12,49 m | Hossz: 10,17 m | Magasság: 4,57 m |
TÖRTÉNETE
Érdekes módon a II. világháború legnagyobb méretű vadászgépe éppen a hellyel mindig is szűkölködő haditengerészet legjobban bevált típusa lett. Bár a prototípus már
1940 nyarára készen állt, a tengerészet mégis csak 1942-ben tudta szolgálatba állítani a jellegzetesen egyszínű, tengerkék gépet, ami a nyomasztó japán
Zero-fölény miatt már igen sürgető volt. Az alacsony támadásban is kiváló gépet a japánok méltán nevezték el „süvítő halál”-nak,
fő sikereit mégis vadász feladatkörben aratta. A japán kapituláció napjáig több mint 2000 japán ellenséges gép lelövését igazolták a Corsair-ek.
A Hellcat vadászokkal együtt az F4U Corsair a háború végéig biztosította a Csendes-óceán térségében a légifölényt, de utolsó változatai még
Koreában is sikerrel szerepeltek.
1952 karácsonyáig összesen 12 681 gép gördült le a gyártószalagokról, és ebből több mint 10 000 darab a világháborúban is küzdött.
KÉPEK
