DORNIER Do 17 / Do 215 (D)
TECHNIKAI ADATOK (Do 17Z–2)
| Legénység: 4–5 fő | Motor: 2 db BMW-Bramo 323P Fafnir, 1000 LE | Sebesség: 410 km/h (4000 m-en) |
| Fegyverzet: 6 db 7,92 mm-es Rheinmetall MG 15 géppuska, max. 1000 kg bomba | ||
| Súly: 5210 kg (üresen); 8837 kg (max.) | Csúcsmagasság: 8200 m | Hatótávolság: 1500 km (póttankkal) |
| Fesztávolság: 18,02 m | Hossz: 15,86 m | Magasság: 4,72 m |
TÖRTÉNETE
A karcsú, „repülő ceruza” néven is emlegetett gépet erdetileg a Lufthansa megrendelésére tervezték 1933-ban. A postai és utasszállító célokra szánt
modellt visszaküldték a gyárnak, mondván, túl keskeny a törzse, így nem alkalmas utasszállításra. Rövidesen felmerült viszont a hadi célokra való átalakítás lehetősége.
Főbb változtatásokként csökkentették a törzs hosszát és immár két vezérsíkos farokrészt alakítottak ki. A gyorsbombázó 1937-ben állt hadrendbe, a következő évben
a spanyol polgárháborúban éles bevetéseket is teljesített. A második világháború kitörésekor már inkább a nehezebb bombateher szállításátra is alkalmas változatok, valamint
a felderítő mutációk számítottak használhatónak, ám röviddel később, az angliai csata idejére a bombavetők már elavultnak voltak
mondhatók. Ezt a tényt támasztja alá igen rossz veszteségi mutatójuk. 1940 végére a bombázókat kivonták a hadrendből, felderítő- és kiképzőgépként viszont még sokáig
szolgáltak a Do 17-esek.
A típus exportváltozatát nagyobb teljesítményű (1075 LE) DB 601-es motorral szerelték. A Do 215 nevű modellt Svédországba és a Szovjetunióba szállították volna, ám csak
az utóbbi ország kapott néhány példányt, a többit a Luftwaffe állította hadrendbe. Később a magyar légierő is kapott 10 használt gépet.
KÉPEK (Do 17)
KÉPEK (Do 215)
