STURMGESCHÜTZ III rohamlöveg (D)

TECHNIKAI ADATOK (StuG III Ausf A)

TÖRTÉNETE

A Sturmgeschütz-ök vagy rohamlövegek fejlesztése 1935-ben indult azzal a szándékkal, hogy egy olyan fegyvert hozzanak létre, mely alkalmas a villámháborús hadviselés során a gyalogság támogatására, hiszen ez a „mozgó tüzérség” együtt tud haladni a gyorsan előretörő csapatokkal. A prototípus elkészítésekor a Panzer III-as alvázára annak 50 mm-es lövege helyett egy 75 mm-es ágyút szereltek. Hogy a súlyt csökkenthessék, leszerelték a forgatható lövegtornyot. Ennek hátrányán túl azzal is számolni kellett, hogy a pontos célzáshoz meg kellett állni. Előnyként jelentkezett viszont, hogy gyorsabban, könnyebben lehetett gyártani, és sokkal olcsóbb volt, mint a tank. A StuG III nemcsak emiatt készült jóval nagyobb számban, mint a harckocsik: kitűnően bevált, sőt, később páncéltörő fegyverként (Jagdpanzer) is bizonyított. Legénysége nem harckocsizónak, hanem tüzérnek vallotta magát, a StuG-ok harcmodora is más volt, mint a tankoké. Először a franciaországi hadszíntéren jelentek meg, később a Balkánon és az orosz fronton is bevetették őket. A veszteségek miatt 1941-ben géppuskát is kellett rájuk szerelni (E változat), majd hosszabb ágyúval (75 mm-es StuK 40 L/43 az F, L/48-as a G változattól) fegyverezték fel a típust. 1943-tól az elavult Panzer III-asok gyártása leállt, az alvázakra már csak StuG III-asokat építettek. A módosítások nyomán egyre jobb fegyvernek bizonyult az ellenséges tankokkal szemben is.

KÉPEK

=>
PÁNCZÉL : Sturmgeschütz III on the battlefiled
PÁNCZÉL : Sturmgeschütz III on the battlefiled 2
PÁNCZÉL : Sturmgeschütz III on the battlefiled 3
PÁNCZÉL : Sturmgeschütz III on the battlefiled 4