Szovjet flottatengernagy (1967). Miután elvégezte a tiszti iskolát, a Csendes-óceánra került, de később főként a Fekete-tengeren szolgált
különböző beosztásokban. A második világháború során részt vett Odessza védelmében, majd az Azovi-tengerről támogatta a Kaukázus vidékén zajló harcokat.
1944-től a dunai flottilla parancsnoka, hajói több dunai hadműveletben jeleskedtek, többek között Budapest ostromakor is.
1948 és 1951 között törzsfőnök a Fekete-tengeri Flottánál. Ezután 1955-ig helyettes parancsnoka, 1956-tól vezetője a szovjet flottának. 1985-ös leváltásáig
nagyarányú fejlesztő munkát végzett, főként a tengeralattjáró fegyvernemet sikerült magasabb szintre emelnie.