Gyalogsági tábornok, honvédelmi miniszter. Harcol az első világháborúban, jobbára vezérkari beosztásokat illetve minisztériumi állásokat tölt be, csakúgy, mint a békekötést követően. 1934-től tábornok. 1936-tól a budapesti 1. vegyesdandár parancsnoka, részt vesz a felvidéki bevonulásban. 1939 februárjától gyalogsági szemlélő. 1940. március 1-től az 1. magyar hadsereg parancsnoka. Csapatai részesei az erdélyi bevonulásnak. 1941-ben nyugdíjazzák, különböző vállalatokban igazgatótanácsi tagként tevékenykedik. 1942. augusztus 24. és 1943. június 12. között honvédelmi miniszter. Ellenzi a túlzott háborús szerepvállalást, és elrendeli a zsidó munkaszolgálatosokkal való emberséges bánásmódot. A németek és a szélsőjobboldali ellenzék nyomására menesztik. A nyilasok 1944 novemberében letartóztatják, Ausztriába majd Németországba hurcolják; az amerikaiak szabadítják ki. Hazatérése után megvonják nyugdíját, kitelepítik. 1965-ben a zsidók érdekében kifejtett tevékenységét a Világ Igaza címmel ismerték el.

Könyvek:
Károlyfalvi : A református tábornok
Nagy Vilmos : Végzetes esztendők
Nagybaczoni Molnár : Az igazi Nagybaczoni Nagy Vilmos