Horvát származású jugoszláv kommunista partizánvezető, politikus. Eredeti neve Joszip Broz, a Tito nevet a kommunista mozgalomban vette fel.
Az első világháborúban orosz fogságba esett, majd hamarosan megismerkedett a kommunista tanokkal. Ezt követően Európa számos városában megfordult, és
szervezte a mozgalmat. 1937-től a JKP főtitkára. 1941-ben partizánmozgalmat hirdetett a tengelyhatalmak megszálló csapatai ellen. Szerbiában jelentős
területeket tisztítottak meg emberei, akik ekkor még együttműködtek a
Mihajlović vezette csetnikekkel. Miután ellentétbe
kerültek, vereséget mért a csetnikekre, de a németek hamarosan kiszorították egységeit Szerbiából. 1943-ban hatszor intéztek támadást seregei ellen.
Elvesztette embereinek negyedét és felszerelésének felét, de csapatai nem bomlottak fel. 1943 végén marsallá nevezték ki. Katonái ezután folyamatosan
segítséget kaptak a szövetségesektől, és jelentős német erőket kötöttek le. Partizánjai a
Tolbuhin vezette szovjet csapatokkal
együttműködve verték ki a hódítókat Jugoszláviából. Tito az 1945-ben megalakuló koalíciós kormány miniszterelnöke lett. Később egyeduralmat vezetett be, és
arról híresült el, hogy nem volt hajlandó követni a Szovjetunió által megszabott irányvonalat. Jelképe lett az egységes Jugoszláviának, ám a felszín alatt
izzó nemzetiségi ellentéteket nem tudta felszámolni.
